Téma
Beteljesületlen szerelem idézetek
-
Az éremnek mindig két oldala van. Azok, akiket elhagyott a szerelemnek nevezett kegyetlen istenség, szintén hibásak, mert a múltba révednek, és azon rágódnak, hogy feleslegesen szőttek annyi tervet. De ha tovább kutakodnának az emlékezetükben, eszükbe jutna az a nap, amikor az a mag kicsírázott, és ők hagyták növekedni és még gondozták is, míg akkora fa nem lett belőle, amit már nem lehet kitépni. Paulo Coelho
-
Csakis őmiatta kelek fel reggel és várom a következő napot. Ha úgy megsebeznéd, hogy felismerhetetlenné torzulna az arca, úgy is szeretném. Ha kivágnád a nyelvét és nem lelném többé örömömet a hangjában, úgy is szeretném. És ha megölnéd, hogy csak az emléke maradna, mindennél jobban szeretném őt mindörökké.
-
Istenem, milyen hamar itt lesz az idő, amikor többé nem látom, nem hallom a határozott, megnyugtató lépteit a házban, nem találom az asztalon a virágait! És mit értem el eddig? Álmodoztam, ringatóztam az élvezetben, ahelyett, hogy megnyertem volna, hogy harcoltam volna érte, hogy örökre magamhoz vonzottam volna! Minden eszembe jutott, amit valaha az igaz szerelemről mondott, száz finom, figyelmeztető szó, száz csendes csábítás, ígéret talán. S én kezdtem velük valamit? Semmit! Semmit! Hermann Hesse
-
Miért hinnék tebenned? Egész mivoltom keserû, keserûen szeretlek, mert másképp nem tudok. Gyanakszom. Éjjelente, ha alszol, feléd dőlök, szimatolom gyanútlan, alvó arcod. Mi van mögötte? Meddig állsz még, meddig várod, hogy testemet átdobjam, légtornász, naponta feléd e szörnyû föld felett? Ma még elkaptál. Tegnap is, ha szálltam. Nő-e benned, érik-e már a pillanat, amely zuhanni enged? Szabó Magda