Téma
Búcsú az élettől idézetek
-
Ó, hideg, hideg, rideg, félelmetes halál, itt emelj oltárt, és díszítsd fel a rendelkezésedre álló összes borzalommal, mert ez a te birodalmad! Csak a sokak által szeretett, megbecsült, tiszta fejnek nem tudod egyetlen hajszálát sem meggörbíteni rettenetes céljaid érdekében, nem teheted gyûlöletessé egyetlen arcvonását sem. Nem az számít, hogy a kéz tehetetlen, és ha elengedik, visszaesik, nem fontos, hogy a szív és az ütőér megszûnt lüktetni; csak az számít, hogy a kéz valaha nyitott, adakozó és igazságos volt; a szív bátor, meleg és gyöngéd, a szívdobbanás igazi férfié. Sújts le, árnyék, sújts le! Jótettei fölbuzognak majd a sebből, hogy a halhatatlan élet vetését hintsék szét a világban! Charles Dickens
-
Remélem amúgy, hogy a halál halál, semmi más. Isten őrizz, hogy valami olyan túlvilágba csöppenjek, ahol előbb megint csak menedékjogot kell kérvényeznem. Jó nagy pofára esés lenne! Ha Isten ezt a bolygót saját túlvilági játszóteréről mintázta, akkor mérget vehetsz rá, hogy a bürokrácia odaát egy csapat svindlerből állt. Hány papírt kell majd kitöltenem, hány pecsétet beszereznem, és hány bizottságnak kell majd lekávéznia a dossziémat odaát, hogy végül kiutaljanak egy parányi szobát, amin aztán egy kizárólag oroszul hablatyoló angyallal osztozhatok. Dimitri Verhulst
-
Mindenkinek, aki meghal, hagynia kell maga után valamit (...). Gyereket vagy könyvet, festményt, házat vagy egy falat, amelyet felépített, egy pár cipőt, amit csinált. Vagy egy kertet, amelyet beültetett. Valamit, amit a kezünk megérintett, hogy lelkünknek legyen hova költöznie halálunk után, hogy ha az emberek egy fára vagy egy virágra néznek, amit mi ültettünk - minket lássanak abban. Egyre megy, mit csináltunk, csak az a lényeges, hogy ha valamihez hozzányúltunk, azt változtassuk meg úgy, hogy ránk emlékeztessen akkor is, ha már levettük róla a kezünket. Ray Douglas Bradbury