Búcsúzás idézetek

Hadd nézzelek ma: tán utolszor látlak - Szerető, forró, könnyes irigységgel - Egy percig még - azután elbocsátlak. Reményik Sándor

Ha visszatekintünk, mindannyiunk életében vannak olyan pillanatok, melyektől az emlékezetünk úgy viszolyog, mint fáradt utazó az előtte elterülő hosszú, kihalt és sivár úttól. Az ilyen emlékeket még a későbbi boldogság biztonságában sem tudjuk borzongás nélkül felidézni. Pelham Grenville Wodehouse

"Szeret - nem szeret" bús boldog talánya, Epedések zárt ablakok előtt, Ó erkélyeknek hervatag virága, Séták, sírások, meglátom-e őt? Juhász Gyula

A búcsúszó, mit nem mondtál ki, elmaradt. Elmentél, de szívünkben örökké velünk maradsz.

Akiket látni szeretnénk, nem azokban a percekben jönnek, amikor rájuk gondolunk s amikor a legjobban várjuk, hanem olyan pillanatban, amikor gondolataink a legmesszebb kalandoznak tőlünk. S a viszontlátás fölött érzett örömünknek egy kis időre van szüksége ahhoz, hogy a mélyből, ahova lenyomva feküdt, fölemelkedjék, és megjelenjék a felszínen. Ivo Andric

Hiába választ szét bennünket a távolság és a sors! Mihelyt betérek szívembe, hogy vele legyek és behunyom szemem Máris megszûnök létezni e helyen, ahol ő nincsen jelen. Legalább ezt a szabadságot nem vitte el tőlem, és nem tőle függ, hogy ne legyen velem. Paul Claudel

Csak egy érzés volt, ahogy öltözött, hogy utoljára látom őt, és a holnapjában nem lesz már helyem. Mikor azt ígérte, hogy visszajön, már tudtam, hogy végleg elköszön, mégis eljátszottam újra, hogy elhiszem. Balázs Fecó

Egy viszonynak éppen hogy nem a hossza a legfőbb sajátossága, sokkal inkább a tiszavirág-életûsége adja meg a szépségét, és ha nyújtani akarjuk, gyakran csalódás és kiábrándultság a vége.

A nehézségek vagy még jobban összekovácsolnak két embert, vagy végképp elszakítják őket egymástól. Jill Santopolo

A várakozás gondolata is elborzaszt. Mindig vannak határidők, mindig ketyeg valahol egy óra, ezért fontos, hogy jól osszuk be az időt.

Mielőtt elmész, előtte jól gondold át, Mit veszítesz és mit nyersz, Ha itt hagynál mindent. Visszanézni nehéz a repülőről, fent.

E látványon ne ámulj, ám borzadj bele, hisz ember vagy s egy ember sorsát látod itt. A vég közös, időnk nem egyformán kimért, de egyszer állni fog majd a te sírod is. Természeted jól ismerd meg, amíg lehet, s tanulj bölcsen a többiek balsorsából.

Próbáld ki: a halál árnyékából ha nézed minden perced mint az ünnep: a búcsú ünnepe nem kell ehhez a múlt gyönyöreit idézned csak megülni nyugton a napon és nagyon együtt lenni a csönddel s így kivárni míg színültig telsz vele. Falcsik Mari

A múlt biztos és erős: - tragikus, mert nem vitázhatsz vele többé. - S amint alattomosan csúsznak a pillanatok - érzed: hogy lassan biztossá válik az, ami bizonytalan jövőként libegett előtted - s mint jelen úgyszólván elviselhetetlen... Füst Milán

Furcsa, mennyire pontosan fel tudjuk idézni azt a pillanatot, amikor valakit utoljára látunk, hogy milyen végzetesen bevésődik minden apró gesztus és mozdulat. Talán mert amikor bekövetkezik egy tragédia, akkor kutatunk az emlékezetünkben, hogy megtaláljuk azt a pillanatot. Az utolsót.

Sajnos nem mindenki részesül igazi befejezésben. A legtöbb ember feladja, amikor a történetében a legrosszabbra fordulnak a dolgok, és reménytelennek érzi a helyzetét. Pedig épp ekkor van leginkább szükség a reményre. Csak a kitartóak juthatnak el az igazi befejezésig. Stephanie Garber

Van egy általános igazság, amivel mindannyiunknak szembe kell néznie, akár akarjuk, akár nem. Egyszer minden véget ér. Akármennyire is vártam ezt a napot, sosem kedveltem, ha valami véget ért. A nyár utolsó napja, egy nagyszerû könyv utolsó fejezete, a búcsú egy közeli baráttól. De a befejezés elkerülhetetlen. A levelek lehullanak, becsukod a könyvet, elbúcsúzol. Számunkra ez is egy ilyen nap. Ma búcsút intünk mindennek, ami ismerős volt, mindennek, ami kényelmes volt. Tovább lépünk. De attól, hogy elmegyünk - és ez fáj - lesznek emberek, akik részesei maradnak az életünknek, akármi is történjen. Õk a mi biztos talajunk, a sarkcsillagaink, és az apró tiszta hangok a szívünkben, amelyek velünk lesznek, örökre.

Így szokás minden búcsúzáskor, torkig enni vagy inni magunkat, nem érezni az elválás pillanatait. Mindig ez fáj a legjobban. Ezeket a perceket kell elzsibbasztani, hogy ne fájjon a nagy mûtét, ahogy a sors kegyetlen késével felhasítja a lelkünket. Lakatos Menyhért

Az idő múlásával nyilván minden párkapcsolat változik, de ha el tudjuk érni, hogy továbbra is érdekeljen bennünket a másik, és nyitva tudjuk tartani a kommunikációs csatornákat, tartós lesz. Ha azt tapasztaljuk, hogy nincs bennünk semmi közös, akkor szerintem nem szégyen kijelenteni, hogy itt a vége. Egyes boldogtalan párok valóban elhiszik, hogy muszáj addig nyelniük az epét, amíg a halál el nem választja őket. Ruby Wax

Megváltoztam. Elmentem három... négy évre. És most, hogy visszajöttem, másmilyen vagyok, mint mikor elmentem. És mindenütt ez a tragédia. Aki más emberként jött haza, annak ismét be kell illeszkednie. Ha az ember elmegy, és másként él, közben óhatatlanul ő maga is megváltozik! Agatha Christie