Téma
Elfogadás idézetek
-
A szorongás elfogadása nem azt jelenti, hogy áldozatául esel, vagy hogy feladnád és hagynád, hogy átvegye az irányítást. Ahogy azt sem jelenti, hogy élvezed, amin éppen keresztülmész. Az elfogadás azt jelenti, hogy belátod, nem lehet mit tenni ellene. Amikor kinézel az ablakon és azt látod, hogy esik, nem mondod, hogy "Esik, tennem kell ellene valamit!" Ahogy azt sem, hogy "Az eső áldozata vagyok"; vagy "Bántalmaz az eső"; vagy "Esik, feladom". Lehet, hogy nem szereted az esőt, de akkor is előveszel egy esernyőt és mész tovább, mert tudod, hogy egyszer el fog állni.
-
Egy olyan ember megy át a gondolatvilágunkban, akivel találkozunk, majd aki ismerősünk lesz, majd bizalmasunk, szerelmesünk. Óráról órára jobban birtokunkba vesszük őt, észrevétlenül; birtokunkba vesszük a vonásait, a mozdulatait, a tartását, testi valóját és lelki valóját. Belénk hatol, a szemünkbe és a szívünkbe, a hangjával, minden taglejtésével, azzal, amit mond, és azzal, amit gondol. Magunkba szívjuk és megértjük, mosolyának és szavának minden árnyalatát kitaláljuk; végül már mintha mindenestül a miénk lenne, annyira szeretünk, még öntudatlanul, mindent, ami ő, és mindent, ami tőle való. Guy de Maupassant
-
Arra vágyunk, hogy az emberek megértsenek, és azért szeressenek, mert megértenek. Ez pedig nem lehetséges addig, amíg csupán a testet látják belőlünk. Önmagunkban és másokban is a mélyről jövő, aranyszínû ragyogást akarjuk tudatosítani, nem csupán a csillogó felszínt, a látszatot. E törekvésünk kimenetele pedig egyedül attól függ, hogy mi magunk mivel azonosulunk. Hogy mentálisan és érzelmileg mit helyezünk előtérbe, mert a többiek ahhoz fognak viszonyulni. Vagy gyengédséget, örömöt, kedvességet, nyíltságot és békét árasztunk magunkból, vagy elrejtőzünk egy pusztán anyagi azonosító mögé. A kettő együtt nem megy, hiszen az egyik a szeretet, a másik a félelem.