Fáradtság idézetek

Az emberek kellemetlenül érzik magukat, ha csend van, így ha a terapeuta úgy fordul a beteg felé, mintha beszélgetnének, a páciens gyakran érez késztetést, hogy megtörje a csendet.

A ránk mért élet nehéz, túl sok fájdalmat, csalódást és megoldhatatlan feladatot hoz magával. Hogy mindezt elviselhessük, nem nélkülözhetjük a csillapítószereket. (...) Talán háromféle ilyen szer van: nagymérvû kikapcsolódások, melyek nyomorunkat alacsonyra értékelik, pótkielégülések, melyek csökkentik, kábítószerek, melyek érzéketlenné tesznek iránta. Valamelyik ezek közül elengedhetetlen. Sigmund Freud

A lelkem tétovázó lélek, olyanformán, mint ahogy más emberek bicegő járásúak. Az Istennek, azt hiszem, szüksége van béna emberekre. Herbert George Wells

Elemi szükségünk van a kultúrára. Élelem nélkül eltengődünk, pár órás alvásokkal is meglepően sokáig lehet bírni, de csak egy darabig. A kultúrával is ez a helyzet. A hiányérzetek előbb vagy utóbb összesûrûsödnek.

Az öreg emberek azért halnak meg, mert már unatkoznak. Az unatkozás olyan érzést kelt a testben, hogy már nincs több meglepetés. Akkor minek maradjon? Feldmár András

Idővel egyre olcsóbban adjuk: az ifjúság mindent magának követel még; a meglett férfi legtöbbje már csak egy boldog családi kört kíván; míg végül is az öregség már csak csöndet és nyugalmat kér.

Csöndbe merülsz, hallgatag vagy, nem akar a könny fakadni, sem a szó könnyen szakadni, mind nagyobb a néma sejtés, mindig több a mélyre-rejtés, minden nappal, amit élsz, több, amiről nem beszélsz. Dsida Jenő

Előfordulnak helyzetek, amikor fékeznünk kell magunkat (...), máskor tûrnünk kell, éhséget, szomjúságot, álmatlanságot, ismét máskor okosabb nézni, figyelni, hallani. De (...) olyan helyzet is van, amikor erőszakosnak kell lennünk. Csak az a fontos, hogy ne tévesszük össze a helyzeteket.

A fájdalom hatásosabb lehet, mint a meditáció, mert míg a meditáció során újra és újra tudatosan vissza kell terelned a figyelmedet a szétszórt gondolatokról, addig a fájdalom ezt a munkát elvégzi helyetted. Paul Bloom

Az elme elcsendesítése nagyobb feladat, mint mozdulatlanná tenni a testet, de az igazság csakis azokban a csendes vizekben tükröződhet vissza.

Nincs semmi baj, csak a fejemben nem szûnik a monoton zaj, Asszem, jól vagyok, a testem virul, a lelkem kicsit halott. Vad Fruttik

Szerettél, de ennyi nem elég, itt vagyok, kell több is még; Engedd szabadon a lelkedet - mert csak így lehet.

Ne temesd terhed a szentek némaságába! Problémád van? Nagyszerû. Örvendj, merülj el, és vizsgálódj.

Egyes vélemények szerint, amikor fáradtak vagyunk, az ingerületek lassabban vivődnek az idegpályákon, így mire az információ tudatosodik, egy ideje már ott volt a tudattalanunkban. Ezért éljük meg felismerésként. A fáradtság lehet a magyarázata annak, hogy a déjá vu érzése leggyakrabban a munkahét végén jelentkezik. A kutatások ennél többel nem nagyon járultak hozzá a jelenség magyarázatához. A péntek a déjá vu-nap. Jo Nesbo

Miért térdelek már megint elfáradtam a langyos út megáll velem majd messze fut meleg az út a szív hideg nem üzenek most senkinek nem üzenhet nekem se más minden szó üres vallomás. Jónás Tamás

Talán erőm volt kevesebb, vagy célt tévesztettem? Lehet, elhibáztam az életet. Amikre vágytam egykoron, idézni is pironkodom. (...) Fáradt vagyok halálosan, hitem, reményem veszve van, te könnyíted csak lelkemet, gyermeki szép emlékezet.

Az ábrándozás és a képzelgés helyénvaló a napvilágnál, meg ha süt a nap, de ha sötét van, és kint dühöng a vihar, akkor nem elegendőek. Olyankor valóságos dolgokra van szükség. Lucy Maud Montgomery

A napfelkelte utáni első óra a legmagányosabb. Ez annak az ideje, amikor egyedül lehetünk, és élvezhetjük a csöndet. Laurell Kaye Hamilton

- Mi van az emberekkel? Tévéhipnózis, biolepedő, varázsinga, paradicsomos fürdő...?! Normálisak?! - Persze. (...) Végre keresik a kiutat a civilizációs stresszből. Lázasan, túlzásokkal, miként illik. A végén tán még a lelküket is megtalálják. Vavyan Fable

Annyi az emlék a hátunk mögött, annyi a rokon, ismerős odalenn. Hagyjuk csak a képzeletet hátrafelé csapongani, míg vissza nem riasztja a jelenbe valami testi szükség. Hogy reánk sújtson: már csak test vagyunk. Szilágyi Domokos