Felejtés idézetek

Legtöbbször azt a tudatlanságot kell megbocsátanod másoknak, és különösen magadnak, ami károkat okoz. Az emberek nem csak tudatosan bántanak. Legtöbbször nem tudják, hogyan csinálhatnák másképp a dolgokat; nem tudják, hogyan legyenek mások, jobbak. William Paul Young

Emlékezetünk is elhomályosul, átalakul, de minden élmény leülepedve alakítja személyiségünket. Erőss Zsolt

Ha az ember nem tud megnyílni és takargatja a sebeit, az végül felemészti, és nem csak magát az embert, de a körülötte lévőket is. Zakály Viktória

Az emlék a felejtés egyik formája. Megtehetjük, hogy szorgalmasan, állandóan naplót vezetünk, feljegyzünk minden eseményt. Egy szép nap, amikor újraolvassuk feljegyzéseinket, ráébredünk, hogy egyetlen konkrét képet sem tudunk felidézni. És ami ennél is rosszabb: a képzelet nem tud emlékezetünk segítségére sietni és rekonstruálni azt, amit elfelejtettünk. Mert a jelen, a jelen konkrétuma, mint megvizsgálandó jelenség, mint struktúra, ismeretlen bolygó a számunkra; sem emlékezetünkben megőrizni nem tudjuk tehát, sem a képzelettel rekonstruálni. Úgy halunk meg, hogy nem tudjuk, mit éltünk meg. Milan Kundera

Bizonyos kezelések rendkívül hatékonyak bizonyos esetekben. Ám ami az egyik betegnél jól mûködik, a másiknál már hatástalan, sőt akár kifejezetten káros is lehet. Julian Sheather

Gyakran azon kapom magamat, hogy csapdába estem az emlékezés fájdalma és a felejtéstől való félelem között. Rachel Lynn Solomon

A történelemnek olykor kihagy az emlékezete. Érdekes módon gyakran kifejezetten jelentős tényekről is elfeledkezik, holott épp az lenne a kötelessége, hogy ezeket örökítse meg.

Egy szülőt kétféleképpen tehet tönkre a gyereke gyógyíthatatlan betegsége: vagy összeomlik tőle, vagy állja a csapást, és emelt fővel várja a következőt. Ebből a szempontból nagyon hasonlóvá válunk magukhoz a betegekhez. Jodi Lynn Picoult

A negatív élmények elraktározásának megvannak a maga kétségtelen előnyei, ám ha ez a mechanizmus túl hatékonyan mûködik, az könnyen depresszió vagy poszttraumatikus stressz szindróma kialakulásához vezethet. Dick Swaab

El kell felejteni az életet, akkor lehet tovább élni. Grecsó Krisztián

Veszedelmes dolog, de az történik, amit akarsz: Élhetsz, ha úgy akarsz, Meghalsz, ha jobb a veszendőség, Lengyel József

Nem lehet olyan rossz az öregkor, ha van mire emlékezni. A baj csupán annyi, hogy akkorra már jön az emlékezetkiesés.

Ahogyan a régi vicc mondja, maga az élet is egy végzetes betegség. Az Alzheimer-kór ugyanakkor rosszabb a végzetesnél: mielőtt eljön a rémisztő vég, a betegség hosszú évek, néha évtizedek során megfosztja a beteget emberi méltóságától, és hatalmas terhet ró a hozzátartozókra. A beteg lassan mindent elveszít: emlékezési, gondolkodási, valamint az önálló és teljes életre való képességét, rémisztő és vigasztalan mélységbe zuhan, ahonnan már nem ismeri fel szeretteit, múltját, a világból semmit, végül önmagát sem.

A feledés átírt pergamen. Történik valami, és az elmosódott írásjegyek kiütnek az ámult emlékezés vonalközein. Victor Hugo

Ha egy egyén természetes módon bensőséges kapcsolatokat keres egy másik egyénnel, bizonyos, hogy önmagának vagy a másiknak szenvedést okoz. Ha viszont elkerüli ezeket a kapcsolatokat, megkockáztatja azt a szintén súlyos szenvedést, ami a természetellenes elfojtások képében jelentkezik. Aldous Huxley

Az intelligencia az emlékezés és a felejtés okos keverékét kívánja meg. Matt Ridley

Könnyebb megszerezni valamit, mint elveszíteni, mert ami egyszer már tied volt, nehéz azt elfeledni. Punnany Massif

Elképzelem, mit érez két ember, mikor hosszú évek után találkoznak. Azelőtt sûrûn érintkeztek, tehát azt hiszik, azonos tapasztalat, azonos emlékek fûzik össze őket. Azonos emlékek? Itt kezdődik a félreértés: nem azonosak az emlékeik; mindketten két-három szituációt őriznek a múltból, de ki-ki a sajátjait; emlékeik nem hasonlítanak; semmi közük egymáshoz; még csak mennyiségileg sem mérhetők össze: egyikük jobban emlékszik a másikra, mint viszont; nem csupán mert az emlékezőtehetség egyénenként különböző (ez a magyarázat még mindkettőnek istenes), hanem (és ezt már kínosabb beismerni), mert nem egyformán fontosak egymásnak. Milan Kundera

Az út, amelyen a demencia végigvezeti a beteget és a családot, ki van kövezve stresszel, kétségbeeséssel és érzelmek kevert és gyakran változó elegyével.

A sors, amely néha katasztrófa alakjában nyilvánul meg, elvileg más természetû, mint az öregedési folyamat, amely belülről rágja a testet, és addig gyengíti, illetve betegíti, amíg be nem következik a halál. Rudi Westendorp