Téma
Feleség idézetek
-
A vallás térdre kényszeríti az emberiséget egy olyan lény előtt, amelynek nincs kiterjedése és ugyanakkor végtelen, s mérhetetlenségével mindent betölt; egy olyan lény előtt, amely mindenható és soha nem teljesíti az ember kívánságait; egy olyan lény előtt, amely végtelenül jó és csak elégedetlenséget kelt; egy olyan lény előtt, amely összhangra törekszik és mindenütt viszályt és zûrzavart támaszt. Próbálja hát valaki kitalálni, milyen is a teológusok istene! Paul Henry Holbach
-
Képzeletünk szereti a felnagyítást. Jómagam életem java részében makkegészséges voltam; szinte kicsattantam az életerőtől s ficánkoltam, mint a csikó. Ebben a virágos, ünnepi állapotban szörnyen viszolyogtam minden betegségtől; mikor aztán megbetegedtem, tüskéjét nem is éreztem oly nagyon szúrósnak, s félelmem szinte rémlátásnak tûnt. Nap mint nap tapasztaltam: ha szobámban pattog a kandalló tüze s odakint viharos éjszaka zúg, szánakozva gondolok azokra, akik a szabadban küszködnek; de ha magam is kívül rekedtem, szinte nem is kívánkozom tető alá. Michel de Montaigne
-
Egy dolgot meg kell értened: nem siettetheted az Életet. Türelmesnek kell lenned vele. Ha ezt képes vagy felfogni, idővel majd eljutsz arra a pontra, ahol semmit sem akarsz siettetni. Ahol minden jó úgy, ahogy jön. A tempója nem lesz lassú, nem lesz gyors, csak akkor fog érkezni, amikor érkeznie kell. Neked csak meg kell tanulnod nyugodtnak lenni, elvárások nélkül élni. Úgy, hogy nem döntöd el, hogy neked majd mi lesz a jó, ugyanis az Élet sokkal jobban tudja, hogy mi visz előre az utadon. De ha nem hiszel neki, szép kis pofonokat kapsz majd tőle. Nem direkt, nem azért, hogy belehalj, csak azért, hogy megtanuld hagyni azt, amit hagyni kell. Ugyanis képzeld, vannak dolgok, amibe tényleg nincs beleszólásod, és soha nem is lesz. Oravecz Nóra
-
Egy civilizáció akkor ér el igazi haladást, amikor nagy (mérnöki) kihívásokat kell megoldania, mint például a hatalmas katedrálisok megépítése a 12-13. században, az óceánokon történő hajózás a 15-17. században, illetve a nukleáris, légi és ûrprogrammal kapcsolatos akadályok legyőzése a 20. században. Mindezek az egész társadalom számára az általános jólét növekedésével jártak, épp ezért kell költeni az ûrkutatásra.
-
Vannak az életben pillanatok, mikor tökéletesen értjük a lehető legnagyobb összefüggéseket is. Értjük és érezzük a csillagokat alkotó erőt, a világ és az abban élő emberek közti valódi kapcsolatokat. Ám ez csak ritkán és legtöbbször csupán néhány pillanatig tart. Néha messzire kell ehhez menni, néha viszont itt van, egészen közel hozzánk a helyszín, ahol megnyílnak a csodák. Ám valójában, ha megvizsgáljuk, önmagunkban találhatjuk a kulcsot, nem földrajzi tájakon.
-
Amikor megtanulunk elcsendesedni, és a saját belső énünkön elgondolkodni, akkor kezdünk el kielégítettséget érezni, és ilyenkor mély elégedettség tölt el bennünket azzal kapcsolatban, amit belül találunk. Sokkal kíméletesebbek leszünk az eredményeinket illetően, és elkezdünk másokat is elfogadni olyannak, akik. Minél inkább képesek vagyunk az elfogadásra, annál gyorsabban találunk harmóniát a kapcsolatainkban. Elkezdünk spórolni az energiánkkal, takarékosabbak leszünk a gondolatainkkal és a szavainkkal. Ezeket kíséri a türelem, a tolerancia, rugalmasság, könnyûség minden vonatkozásban. A csend életmûvészetet tanít.
-
A tragédiák állítólag edzik a lelket. Érzésem szerint engem különb emberré tett a tengernyi bánat, aminek tanúja voltam. Kegyetlen árat fizettem érte, nem mondhatnám, hogy megérte, viszont ma már pontosabban el tudom választani a lényegest a lényegtelentől. És jobban átérzem az emberek fájdalmát. Harlan Coben