Feleség idézetek

Végeredményben az ember mindenféle élethelyzethez hozzáidomul, az válik számára valósággá, másfélével fel nem cserélhető közeggé. Hiszen a korábbi állapot reménytelenül, visszaidézhetetlenül elsüllyed és (...) az ember ugyanúgy él, mint addig, csak éppen utánozza önmagát.

Hogyha rossz úton jársz, sohase feledd, A fölöttes erő átjár és mindig ott lesz veled, Csak tedd össze a kezed és nézz fel az égre, Csak akkor essél térdre, mikor már mindennek vége.

A képzeletbeli univerzumok sokkalta szebbek, mint ez a reális, oly ostoba módon összetákolt világ. Godfrey Harold Hardy

Az ég felé ha nézel, láthatod, Hogy sok madár talál hazát. A lépted gyorsuló, jól tudod, hogy hív egy új világ. Vastag Csaba

A tudomány folyamatosan új utakat keres a gondolkodásban. Látnoki erejével megrendíti az előítéletes gondolatokat, segíti a valóság új területeinek felfedezését, és újabb, hatékonyabb képet alkot a világról. Carlo Rovelli

Soha nem leszel az enyém, és ezért mindig az enyém leszel. Te voltál a remény magányos napjaimban, a kín a kétség óráiban és a hittel teli pillanataimban. Mert tudtam, hogy egyszer eljön a Másik Felem. (...) Csak azért léteztem tovább, mert biztos voltam a létezésedben. Paulo Coelho

Jó koncerten eggyé válok a dallamokkal, a ritmussal, a hangszínnel, s magasra repülök, mint a költöző madarak. Ha vége, alig tudok leszállni a földre. Vámos Miklós

Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak, és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból. Csak rám ne nézz. Kovács Ákos

Vannak olyan ölelések, amikor nincs szükség a szavakra. Egy erős kézszorítás a vállon többet mond el, mint amit az átkozott szavakkal ki lehet fejezni.

Az olvasás is olyan dolog, amit valaha élveztem, amikor még semmi gondom nem volt a világon. Az utóbbi pár évben viszont nem töltöttem túl sok időt vele. Sosem lett volna szabad lemondanom róla, mert ez nagyon kellemes menekülés a valóságos világból... amire kétségbeejtően nagy szükségem van.

Azt mondják, ha egy pillangó Tokióban verdes a szárnyával, az néhány nap elteltével szélvihart okozhat a New York-i Central parkban. A világgazdaságban éppen így minden mindennel összefügg, a különbség csupán annyi, hogy a távol-keleti piacokon nem kell napokig várni a New York-i vagy londoni reakcióra. Az újonnan kialakult globális gazdaságban az egymásra reagáló események szinte egyidejûek.

Most éled azt az életet, melynek feladatait előzőleg nem tudtad teljesíteni. Milyen jó lenne tudni, mik ezek a feladatok. És meg is tudod, ha figyelsz. Úgy mondják: ha éber vagy. Vagy még inkább: tudatos. Tudatosság alatt nem az állandó készenlétet, nem önmagad görcsös felügyeletét értem. Tudatosság számomra az, amikor felismerem a láthatatlanul szövődő összefüggéseket; amikor érzékelem, hol a helyem a világban. Nem a múltban élek, nem is csak a mában, de nem is a jövőben. (...) Csak úgy: vagyok. Berente Ági

Az emberi idő puszta formalitás, merő kényelmetlenség. (...) Eljön még a nap, amikor túllépünk az órán, és felfogjuk, hogy a tér és az idő voltaképpen egy és oszthatatlan; nincs közöttük korlát. Az ég és a föld egyetlen egész két fele, kölcsönösen összekapcsolódnak, és végtelen számú egybeesés van közöttük, még a legkisebb dolgokban is.

Minél több időt szánunk a Facebookra, egyértelmûen annál rosszabbul érezzük magunkat. Akiket a közösségi oldalakon látunk, azok a valóság javított és kozmetikázott változatát mutatják számunkra. Henrik Fexeus

Nekem nem kellett olyan világ, ahol a gazdagok magától értődően élvezik a kiváltságokat, és magától értődően adnak alamizsnákat, mert én már gyerekkoromban éreztem, hogy az emberiségnek nem alamizsna kell, hanem a világ birtoklása. Szilvási Lajos

Mindannyian csak akkor vagyunk igazán boldogok, ha valaki megdicsér bennünket, ha szeretnek, vagy viszontszeretünk valakit. A gyermekkorunktól a sírig. Csak az okok változnak, amiért dicsérnek, és a személyek, akiket szeretni akarunk. Nincs ember, akit ezzel a két dologgal ne tudnánk leszerelni. Malgorzata Musierowicz

Hol vannak a határaim? És hogyan tudhatom meg, ha nem úgy, hogy megpróbálom meghaladni a határaimat? (...) Ezt a kérdést fölteheti - és meg is válaszolhatja - magának mindenki, aki elég szerencsés ahhoz, hogy saját komfortzónájából kilépve keressen valamit, ami kell neki. Scott Jurek

Kényelmetlen tulajdonság, ha valaki minden dolgot mélynek érez: ettől aztán az illető állandóan erőlteti a szemét és a végén többet lát, mint amennyit szeretett volna. Friedrich Nietzsche

Legyünk ateisták vagy akár bigottan vallásosak, az emberi kapcsolatokat megmételyezik a dogmatikus elvek, a készen kapott és belénk táplált hiedelmek. Ezek ellen minden gondolkodó, épeszû ember joggal lázad, joggal érzi sarokba szorításnak. Hadd dönthesse el ki-ki maga, hogy mit fogad el és mit nem, mit érez igaznak és mit nem. Sergio Castellitto

Jaj, ha az ember újraírhatná a múltakat, ha megállíthatná az élet kerekét, mikor tudja, hogy szakadék felé gördül! S mennyire más a valóság!