Feleség idézetek

A tudattalan sokkal lényegesebb szerepet játszik, mint a tudatos gondolkodás, amely szerintem csak a felszínt mutatja - hasonlóan egy számítógép képernyőjéhez. Ami a tudattalanban történik, az sokdimenziójú, hihetetlenül komplex. Ami ebből a felszínre kerül, az csak a töredék. Az igazán fontos az agyunk tudattalan részében történik. James Lovelock

A tudattalan sokkal lényegesebb szerepet játszik, mint a tudatos gondolkodás, amely szerintem csak a felszínt mutatja - hasonlóan egy számítógép képernyőjéhez. Ami a tudattalanban történik, az sokdimenziójú, hihetetlenül komplex. Ami ebből a felszínre kerül, az csak a töredék. Az igazán fontos az agyunk tudattalan részében történik. James Lovelock

Minden élő ember érzéki lény. Ez annyit tesz, hogy valamennyi érzékszerve a legnagyobb hatásfokon mûködik. Az ilyen ember jobban lát, és ha kezet fogsz vele, nem azt érzed majd, mintha egy halott faágat tartanál a kezedben. Az ilyen ember érintése élő érintés, amely mindig a saját nyelvén beszél, mindig valamilyen üzenetet közvetít. Ha egy ilyen emberrel fogsz kezet, érezni fogjátok egymás energiáját. Osho

Annak érdekében, hogy szabadon élj, néha fel kell lázadni a világ ellen.

A világ úgy hemzseg a csodáktól, hogy azok közhellyé válnak és mi elfelejtjük... elfelejtem. Folyton ugyanazt a világot fürkésszük, mely így elszürkül előttünk. Más perspektívából azonban elakad tőle a lélegzetünk, mintha akkor látnánk először. Alan Moore

Egész életében a józan ész és logika embere volt, sokszor mondta is, hogy ebből van a legkevesebb ezen a világon. Nem rajongott azokért, akik érzelmi és nem intellektuális indíttatásból cselekedtek. Most azonban cserbenhagyta a józan ész, és a logika sem tudta legyőzni ösztönös félelmét. Dean Ray Koontz

Az emberek sokkal inkább ostobák, mint gonoszak. Csak azt látják, ami közel esik hozzájuk, amit már most megszerezhetnek. Pedig ami közel van az mind olcsó... az a drága, ami még távol esik. Makszim Gorkij

Tévedsz, ha azt hiszed, hogy az öröm csakis vagy elsősorban az emberi kapcsolatokból származik. Isten mindenüvé rejtett belőle. Benne van mindenben, abban is, amit átélünk, tapasztalunk. Csak vennünk kell a bátorságot, hogy szembeforduljunk megszokott életmódunkkal és újfajta, a hagyományostól eltérő életet kezdjünk.

A valóságnak minden bizonnyal különböző rétegei vannak, és ebben az esetben mindegyik rétegnek megvan a maga igazsága, és lehet, hogy ezek az egymásra épülő rétegek és egymásra épülő igazságok hozzák létre az úgynevezett valóságot, amit épp e miatt a sokféle réteg miatt nem lehet átlátni egészen, és ezért nem is lehet soha megérteni a maga teljességében. Danyi Zoltán

Emlékezz, mennyire szerettél, Mennyire fájt, mikor elmentél. Nézz rám, fogd meg a kezem, Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem. Children of Distance

Gyakran mondják, hogy éppen a halál és létezésünk rövidsége ad értelmet az életnek. Én ezt inkább úgy látom, hogy csak a halál tragédiáját próbálják utólagosan megideologizálni. Egy szeretett ember elvesztése szó szerint megfoszt bennünket önmagunk egy részétől: azok az agyi mintázatok, amik a vele való kapcsolódásra és örömre hangolódtak, most hiányt, ürességet és fájdalmat hoznak. A halál mindazt elveszi tőlünk, ami az élet értelmét adja: a készségeket, a tapasztalatokat, az emlékeket és a kapcsolatokat. Megakadályozza, hogy továbbra is átéljük azokat a felemelő pillanatokat, amik meghatároznak bennünket - az alkotást, a szeretet kifejezését, a közös nevetést. Ray Kurzweil

Manapság szoktak szuperérzékeny gyerekekről is beszélni, akiknek nagyon nehéz beilleszkedniük, akik sokat sírnak (esetleg az iskolai WC-be zárkózva), még akkor is, ha konkrét bántás nem éri őket, csak esetleg úgy érzik, hogy valaki hûvösen nézett rájuk, nem annyira barátságosan köszönt nekik. Ez nem patológia, hanem szintén alkati kérdés. (...) A szuperérzékenyek ugyanis rendkívül értelmes, kreatív személyiségek - részben éppen abból fakadóan, hogy olyan idegrendszerrel születnek, amely arra indítja őket, hogy egy adott szituációban minden apró részletet megfigyeljenek, és ezt az információhalmazt alaposan feldolgozzák, mielőtt cselekszenek. Vekerdy Tamás

Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled. Mert a hova te mégy, oda megyek, és a hol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem. A hol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled. Biblia

Az öröm nem beszél, hanem nevet. Nem ad szárnyat a gondolatnak, csak a bánat szónokol. Nagy István Attila

Milyen magától értetődőnek vesszük az életet! (...) De egy felhőtlen élet egy másodperc alatt beborulhat.

A kiemelkedő élmények gazdagabbá teszik életünk hátralévő részét - kivéve természetesen, ha csak a csúcsok csúcsán vagy képes átélni az élményt és átérezni a célt, mert ebben az esetben a csúcsról lefelé vezető út kínos bukássá válik. Hirtelen vége a tapsnak, és szembe kell nézned a kemény valósággal: neked kell kivinni a szemetet, és neked kell a hétköznapi élet tökéletlenségeivel foglalkoznod. Chris Austin Hadfield

Tanulni s alkotni anélkül, hogy ezért ismertséget, elismerést, vagy pénzt várnánk, állandóan figyelni a belső hangra, amely piszkál és uszít minket, nyugtot nem hagy, s éjjel ver föl, hogy üljünk az asztalhoz, vagy a zongorához és írjunk-zenéljünk, még akkor is, ha ezzel környezetünk idegeire megyünk: ez talán a legnagyobb csoda, amely a mûvészeket, az igazi intuíció felszentelt papjait megkülönbözteti a többiektől, s ezért van, hogy a mûvészek és írók gyakorta különcnek tartott életmódja alkati életmód - a mûvészi munka feltétele. Varnus Xavér

Régen rossz, ha valaki csak azt tudja felhozni mentségére, hogy "mások is...".

- Maga hisz Jézusban? - Ez buta kérdés. (...) Ez nem rajtam áll. Hinni, vagy nem hinni. Nem mi választjuk Istent. Isten választ minket.

Az ember, jóllehet maga is halandó, nem tudja elképzelni sem a tér, sem az idő végét, de a történelem és a nemzet végét sem, és így folyton a feltételezett végtelenségben él. A haladás gondolatának bûvöletében az emberek nem sejtik, hogy minden út előre egyszersmind út a vég felé, és hogy a csak tovább és az előre örömteli jelszavakban a halál ledér hangja szólal meg, amely sietségre csábít bennünket. Milan Kundera