Férfiak idézetek

Én és az emberek szétválaszthatatlanul egyek. De ezt csak akkor élem meg, ha van középpontom: ha én Én vagyok. Csak akinek van közepe, tud másokkal táncot járni! Nem szédül bele a forgásba, s tudja, mikor kell a másikat elengedni s mikor átölelni. Mikor kötni és mikor oldani. Mikor nyitni és mikor zárni. Mikor kell igent és mikor nemet mondani. Müller Péter

Az embernek a börtönben is dolgoznia kell magán, ha nem akar belesüppedni a tömegbe. Piper Kerman

Ahogy telik az idő, a vállunkat egyre nehezebb terhek nyomják, amíg akkorák nem lesznek, hogy mozdulni sem bírunk. Ezért van szükségünk valakire, aki nem hagyja, hogy megszakadjunk beléjük.

Valamit csak csinálni kell (...). Ki kell tölteni a napokat, hogy elteljen valahogy az idő. Hogy történjen végre valami. Valami más. (...) Nyilván a magazinjaink olvasói sem tudják (...), különben nem kellene annyit próbálkozniuk, rábólintanának a helyes megoldásra, mert kell hogy legyen helyes megoldás, és azzal rendben is van a dolog, az élet értelme kipipálva, onnantól lehet azzal törődni, hogy egyszerûen csak jól érezzük magunkat az értelmes életünkben. Karafiáth Orsolya

Elmúltak azok az idők, hogy szegény szerencsétlenként pityeregjek. Nem vagyok a húgát gyászoló, a szerelmét visszavágyó tehetetlen nő, és nem vagyok az aggódó, a bosszúra éhes asszony, aki dühében fel alá járkál. Nem vagyok se lány, se társ, sem anya, nem vagyok bûnbánó, szomorú, megfélemlített vagy épp kilátástalan. Soha nem is voltam. Mind csak álarc, egy játék.

Az írónak nem az a dolga, hogy a tüdejére és a szívére vigyázzon, az írónak az a dolga, hogy lelkére és szellemére vigyázzon, s a kávéház az a sajátos, a szó orvosi és tornatanári értelmében egyáltalán nem egészséges, de a szó irodalmi értelmében egyedül hasznos légkör, ahol az írók kissé védve vannak a világ kísértései, a hivatalnak packázásai és a pénz durvaságai ellen; tüdejük és szívük elkopik ugyan a nikotintól és a feketétől, de szellemük kivirul, s ez a fontosabb. (...) Kávéház nélkül nincs irodalom. Petőfi úr nem síelni járt, hanem a "Pilvax"-ba, s Vörösmarty úr nem a strandra járt, hanem az "Arany Ökör"-höz. Óriási különbségek ezek, kérem. (...) Az irodalom legyen hûséges önmagához, törvényeihez, légköréhez, ételeihez, italaihoz, életmódjához, s mindahhoz, ami kell hozzá, hogy az embernek néha eszébe jusson valami, ami másnak még nem jutott eszébe, s aztán tökéletes mûvészi formában ki is tudja fejezni azt. Márai Sándor

Ha nem harcolsz a saját életedért, akkor mások megfosztanak tőle. Elveszik és ők élik helyetted.

Csak zenélj, ahogy tudsz, méla hangfogóval, Csak beszélj a csönddel, árnnyal, csillagokkal, És ha másra hallgat mind a többi ember, Te beszélj tovább a zengő végtelennel. Juhász Gyula

A nők a legritkább esetben mutatnak meg valami gyöngeséget magukból. Évekig hurcolják inkább, és ha átütne a seb, hamar újrakötözik. Grecsó Krisztián

Olyankor szeress, mikor rám senki se vár, Csak akkor keress, mikor őszbe fordul a nyár. S ha elhamvadnak majd regénybe illő éveink, Akkor, ahogy először, úgy ölelj megint.

Nem lehet nevelni félelem és követelés nélkül, nem lehet együtt élni valakivel, ha nincs benne a kapcsolatban az a motívum is, hogy elveszíthetem a másikat. Feltételek kellenek. Ezt pedig nagyon nem szeretik az emberek, mert bennük van az infantilis vágy, hogy feltétel nélkül fogadják el őket. Ez azonban irreális. Nincs ilyen. Popper Péter

Nem lehet nevelni félelem és követelés nélkül, nem lehet együtt élni valakivel, ha nincs benne a kapcsolatban az a motívum is, hogy elveszíthetem a másikat. Feltételek kellenek. Ezt pedig nagyon nem szeretik az emberek, mert bennük van az infantilis vágy, hogy feltétel nélkül fogadják el őket. Ez azonban irreális. Nincs ilyen. Popper Péter

Senki sem tilthat ki egy gyermeket az anyja szívéből.

Meg kellene ismernünk önmagunkat és be kellene látnunk, hogy egyedi lények vagyunk, ám ez a fajta elmagányosodás és önmagunk lemeztelenítése nagy bátorságot igényel.

Hetek óta karanténban élünk. Csak alapos indokkal mehetünk le az utcára, kerülnünk kell a másik embert, szeretteinket sem ölelhetjük meg, legfeljebb videócseten nézhetjük egymást. A mindennapi életünkben ismét veszélyek leselkednek ránk. Új kihívásaink: hogyan tudjuk erősíteni az immunrendszerünket, hogyan kell helyesen levenni a maszkot, hogyan kell helyesen kezet mosni. Távolságtartások: séta közben kettő, futás közben tíz, biciklizés közben húsz méter. Amint belépünk a lakásunkba, fertőtlenítőszerrel permetezzük le a kulcsunkat és a tárcánkat, hipóba áztatjuk a banánt, befekszünk a kádba, hajat mosunk. Aztán csak bámuljuk a fürdőszobaplafont. Ébren vagyunk, de mintha álmodnánk az egészet, álmunkban aztán a kezünket sikáljuk, ha pedig felébredünk, szeretnénk máris tovább aludni, átaludni ezt az egészet. Kiss Tibor Noé

Sokan utálják a munkájukat, elégedetlenek a párkapcsolatukkal, egyre nagyobb a hasuk... de amíg nem beszélnek róla, és elnyomják ezeket a gondolataikat, valamint hasonló emberekkel veszik körül magukat, addig nem is fáj annyira. Csak ne kerülnének időnként olyanok is a látóterükbe, akik felvállalták a munkát - lényegében önmagukkal - és ennek eredményeként ma már teljesen más minőségû életet élnek! Ez a kontraszt túl nagy. Ez már komoly fájdalmat tud okozni.

Olyan sokáig voltam egyedül, észre sem vettem, hogy magányos vagyok.

Egy szeretetkapcsolatban soha nem felejtődhet el az ölelés, a csók, a simogatás fontossága. Tárd ki a karod. Öleld meg, akit szeretsz. Az érintés azt jelenti, közünk van egymáshoz.

Mivel ekkora nyomást tesz a világ a pénzre, és tényleg rohadt sok mindent a pénz irányít, emiatt hajlamosak vagyunk azt érezni, hogy ha én nem anyagilag teszek hozzá valamihez, akkor én nem teszek hozzá.

Az embernek nem szabad mások álmait megvalósítania, ha annak az az ára, hogy félre kell dobnia értük a sajátját.