Téma
Fizika törvényei idézetek
-
A multiverzum divatja (...) abból fakad, hogy egyes fizikusokat már nem elégítenek ki a megfigyeléseket leíró elméletek. Abbéli igyekezetükben, hogy túltegyenek önmagukon, túl sok feltevéstől szabadulnak meg, majd, miután már semmit nem tudnak megmagyarázni, arra a következtetésre jutnak, hogy multiverzumban élünk. Sabine Hossenfelder
-
Fizika? Az csak egy szó, mint a többi, amit használunk, hogy a jelenségeknek, amiket még nem tudunk tisztázni, nevet adjunk. Maga nem hisz a varázslatban. De abban hisz, hogy egy tonnás súlyú érctömbből, amit a földből kibányásznak, repülőt lehet építeni, ami a fecskénél is gyorsabban száll? Wass Albert
-
A matematikai modellek csak ritkán felelnek meg pontosan a fizikai világnak. Keplert meghazudtolva a bolygók valójában nem ellipsziseket írnak le. A Föld talán elliptikus pályát követne, ha egyedül lenne a Naprendszerben, ha tökéletes gömbalakja lenne, ha nem cserélne energiát a Nappal, és így tovább. A gyakorlatban azonban valamennyi bolygó az ellipszisekre csak emlékeztető kaotikus pályát követ, amelyet néhány ezer éven túl nem lehet pontosan előre jelezni. A világegyetemre arrogánsan ráhúzott fizikai "törvények" arra vannak ítélve, hogy részleges modellek, örökké javításra szoruló mentális reprezentációk maradjanak. Stanislas Dehaene
-
Az elméletekkel valójában semmit sem lehet kezdeni, puszta képzelgések. Ezért állandóan változnak. Amikor Amerika még új országnak számított, az emberek hittek valamiben, amit flogisztonnak hívtak. Hallottál róla? Nem? Nem számít, mert annak sem volt semmi köze a valósághoz. Azt is hitték, hogy négy testnedv szabályozza a viselkedést. És hogy a Föld csak néhány ezer éves. Most történetesen éppen azt hisszük, hogy a Föld négymilliárd éves, valamint hiszünk a fotonokban és az elektronokban, szilárdan hisszük továbbá, hogy az emberi viselkedést olyasmik irányítják, mint az ego és az önbecsülés. És meg vagyunk győződve róla, hogy a mi hitünk tudományosabb és igazabb. (...) A száz év múlva élő emberek visszanéznek majd ránk, és nevetnek. Az mondják: "Tudod, miben hittek valaha az emberek? Fotonokban és elektronokban! El tudsz képzelni ilyen hihetetlen ostobaságot?" Jót mulatnak, mert ők már a saját még újabb, még jobb, még tudományosabb képzelgéseiket dédelgetik. Michael Crichton
-
A törvény, amit "Morgan kánonja" néven is emlegetnek, így szól: nem szabad bármely állati akciót magasabb rendû mentális kapacitással magyarázni, ha az megmagyarázható egy alsóbbrendûvel is. Vagyis az állati viselkedés jelenségeinek vizsgálatánál keressük mindig a lehető legegyszerûbb magyarázatokat. Bonyolult gondolkodási folyamatok helyett az egyszerûbb reflexeket, asszociációs tanuláson alapuló válaszreakciókat stb. Csányi Vilmos
-
Mindenhol az életben egyforma a fizika. Az a szabály, hogy minden test megmarad nyugalmi helyzetben vagy egyenes vonalú egyenletes mozgásban, amíg másik erő meg nem állítja, vagy el nem téríti. A rendes krapekok mindig elfelejtik, hogy Newton mire oktatja őket. Aztán előbb-utóbb ütköznek valamivel. Vagy a fallal, vagy egy jó kemény bottal, amivel betartottak nekik. De ha már előre ezzel törődnének, vagyis előre behúznák fülüket-farkukat, nem is volnának rendes krapekok. Pedig vannak. Szilvási Lajos
-
A korai Univerzum "receptje" a következő: vedd az egy fotonra jutó elektromos töltést nullának, az egy fotonra eső barionszámot 1/1 milliárdnak, az egy fotonra eső leptonszámot pedig határozatlannak, ám mindenesetre jó kicsinek. A háttérsugárzás jelenlegi 3 kelvin hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletekre vedd a hőmérséklet értékét az Univerzum akkori és jelenlegi méretének arányában magasabbnak. Keverd meg az anyagot alaposan, hogy a különböző részecskék eloszlását a hőmérsékleti egyensúly feltételei szabják meg. Helyezd el az egészet egy táguló Univerzumban, ahol a tágulás ütemét a benne lévő anyag keltette gravitációs tér határozza meg. Ha elegendően sokáig vársz, ebből a kotyvalékból kifő a mai Világegyetem. Steven Weinberg