Téma
Fotózás idézetek
-
A fényképezőgép olyan útlevél, mely előtt leomlanak az erkölcsi korlátok, feloldódnak a társadalmi gátlások, olyan passzus, mely fölmenti a fotóst minden felelősség alól azokkal szemben, akiket lefényképez. A lényeg az, hogy aki embereket fényképez, az nem avatkozik bele az életükbe, csupán fölkeresi őket. Susan Sontag
-
Meglátod... és milyen gyönyörû. Muszáj megmentened ezt a pillanatot. És már fogod is a gépet, és kattintasz. Kész a kép. Rajta egy szép pillanattal. Egy pillangóval, egy naplementével, egy tóval... ami megragadott. Amit szeretnél magaddal vinni. És albumba tenni. Egy darabkáját az élet csodáinak. De nem csak a gépeddel mentheted meg. A lelkeddel is. Lelkünk minden csodás pillanatunkat lefotózza. (...) Ez a mi legszebb kincsünk. Ez az album. Lélekalbum. Csitáry-Hock Tamás
-
Legszívesebben a felejthetetlen pillanatokat fényképezzük le - nyilvánvalóan annak a tudatában, hogy még a felejthetetlent is elfelejthetjük. Reménykedünk benne, hogy a fényképek majd támogatni fogják az emlékezetünket, de előbb vagy utóbb azon kapjuk magunkat, hogy épp a fényképek, mégpedig főként a portrék, kezdik elhalványítani az emlékeinket. Elhunyt szeretteinkről őrzött emlékképeink esetében a fénykép az emlék elé kúszik. Douwe Draaisma
-
Aki fényképez, azt úgy érdeklik a dolgok, amint vannak, változatlan status quó-jukban (legalábbis addig, amíg meg nem születik a, "jó" kép), más szóval: a fényképész cinkosságba kerül mindazzal, ami érdekessé, fotózásra érdemessé teszi a témát - még ha ez az érdekesség egy másik ember szenvedése vagy balszerencséje is. Susan Sontag
-
Egy fényképet nézni és látni két külön dolog. (...) Fényképet nézni bárki tud, de egy fényképet látni azt jelenti, hogy az ember olvasni tud a képről. Egyfelől adottak az emberek a maguk kulturális vívmányaival, másfelől pedig a természet. A fák, a tavak, a felhős ég a fényképeken általános, mindenki számára érthető nyelven beszélnek. Valamiféle időtlen nyelven, ha szabad így mondani. Az emberek, az építmények, az utak és a kávésdobozok ellenben csak egy adott kontextusban, az adott időben olvashatók. Bernlef
-
A fotózás leginkább a főzéshez hasonlítható: akármilyen kiváló szakács vagy, nem tudsz egy tápon nevelt csirkéből igazán jó fogást készíteni. A legfontosabb a folyamatos megújulás. Sokan azt gondolják, hogy ez az idő múlásával egyre komolyabb kihívás, de én szerencsére éppen az ellenkezőjét tapasztalom: minél régebb óta gyakorlom a szakmát, annál több új ötletem támad, mindegyiknek a megvalósítása nem is fér bele az életembe. Máté Bence
-
A hegymászókat lefotózzák a hegy tetején. Mosolyognak, izgatottak, győzedelmesek. Útközben nincs fotózás, mert ki kíváncsi az előzményekre? Lökjük magunkat, mert kell. Nem azért, mert tetszik. A könyörtelen mászást, a fájdalmat és kínt, hogy előre lépj... ezt senki nem fotózza le. Senki nem akar emlékezni erre. Csak a kilátás érdekes a végén. A lélegzetelállító pillanat a világ tetején. Emiatt mászunk. Ez megéri a fájdalmat. Ez benne a legjobb... ez mindent megér.