Gyermek idézetek

A gyerekek újraalkotják számodra a világot.

Haszontalan dolog a gyermekek boldogságát ruhával, játékkal, édességgel mérni. A szép ruha inkább csak gond; az édesség az valami lelkiismeretfurdalás-féle. (...) A gyermek boldogságát csak birodalmakkal lehet mérni és szabad idővel. Kérdezd meg, mekkora országa volt a csatangolásra; aztán mennyi időt volt önmagára hagyva, s körülbelül tudod, milyen volt a gyermekkora. Nélkülözni is főként ebben a kettőben tud. Németh László

A rajzolás mindig csodának tetszik azok szemében, akik nem értenek hozzá. Ken Follett

A kisgyermeket nem hiába nevezik angyalkának. "Angelosz" eredetiben azt teszi, hogy "küldött". Egy más világ küldötte az. Egy más világé, melynek ismeretlen delejes hatása sugárzik a gyermekarcból, gyermekszemből azokra, akikhez küldve lett. A gyermekek szemében van néha bizonyos kék sugárzat, amely bûvölő erővel bír; mely beszélni tud, s azt a színt elveszti a szem, mikor beszélni megtanul az ajk; ez a sajátszerû kék szivárvány csak gyermekszemekben észlelhető. Jókai Mór

Egy gyerek képes előhívni olyan dolgokat, amiket akár szellemiségnek nevezhetünk, és tud ezáltal vezetni olyan dolgok felé, amit senki más nem tud kihozni belőled, csak egy gyerek. Cserhalmi György

A gyermeki lelkesedés olyan ingatag, akár a hûtlen szerető. Carlos Ruiz Zafón

A tudomány birodalmában nincs megbotránkoztatóbb a csodánál. Friedrich Dürrenmatt

Azt véltem, mint a gyermek, hogyha magas hegyre mászok, onnan elérem az eget - föltörekedtem és látom, hogy a legnagyobb hegy tetejéről éppen annyira van, mint a legmélyebb barlangnak fenekétől. Bessenyei György

Igazán meglepő, hogy a gyerekek már egészen kiskorukban megértik, ha valaki meghal.

Csak az marad meg igazán, amit gyerekkorunkban fedezünk fel. Kern András

Egy gyerek számára fontos teljesítmény rájönni, hogy ha a felnőttek nem látják, semmilyen módon nem tudják kideríteni, mit csinál; ha nem árulja el, akkor csak találgatni tudnak, mi jár a fejében; a tettei, amelyeket nem láttak, a gondolatai, amelyeket "megtartott magának", mások számára nem hozzáférhetők, hacsak ő véletlenül le nem leplezi magát. Annak a gyereknek, aki szûnni nem akaró, babonás félelmek miatt nem tud titkot tartani, vagy nem tud hazudni, nem fejlődött ki teljesen az identitása és az autonómiája. Kétségtelen, hogy a legtöbb esetben jó okunk van arra, hogy ne hazudjunk, de ha valaki képtelen hazudni, az nem a legjobb ok. Ronald David Laing

Még az a három éves gyerek is, aki csak a porban játszik, gazdagabb lehet nálunk, mert hiszen látjuk, hogy micsoda fantasztikus élményei vannak ennek a kölyöknek ott a porban, mi minden történik vele, és mi mindent képes találni.

Csodálatos lények vagyunk. Nem istenek, nem tökéletesek, de megvan bennünk a jó akarása. Kitalálunk hát bátor, önfeláldozó, emberséges figurákat, akik példát mutathatnak a gyerekeinknek, hogy jobbá váljanak, mint nekünk sikerült. A legkisebb királyfit, Nemo kapitányt, Timurt és csapatát, Kinizsi Pált, Mátyás királyt, Mitrászt, Jézust, Makk Marcit. A hiba valahol ott van, amikor a gyerek úgy marad, és nem veszi észre, hogy a példa megmutattatott, a mesének vége. A megváltás már az ő dolga lesz.

A gyerekek (...) hamar megtanulják a szabványosan feltett kérdésekre adandó szabványos válaszokat, és ez könnyen keltheti a megértés látszatát. Elég azonban egy kevésbé szabványos kérdés, és máris kiderül, hogy a szavak mögül hiányzik a gondolat.

A kisgyereket egyáltalán nem bántja az idő múlása. Csáth Géza

A gyerekek sokkal többet tanulnak a példából, amit látnak, mint a kimondott szabályokból. Stephen King

A tizenkét éves gyermek azt véli, hogy a kimondott szó éppoly teljes, mint a gondolat. Gárdonyi Géza

A gyerekek egyáltalán nem nagy elfogadók, hanem pokoli előítéletesek, és icipici világképük foglyai. Sándor Erzsi

A gyerekek (...) olyanok, mint a kutyák: olyan árnyalatokat is meghallanak a szüleik hangjában, amelyeket mások nem.

Eszembe jutnak gyerekkori játékaim a homályos, aranyos kertben, melyet istenekkel népesítettünk be, a határtalan birodalomban, amivé ez az egy négyzetkilométernyi, egészen soha meg nem ismerhető, föl nem fedezhető terület vált számunkra. Zárt civilizációt teremtettünk, a dolgoknak olyan értelmük, a lépéseknek olyan visszhangjuk volt ott, amit soha senki más meg nem érthet. Mi marad ebből a gyermekkori árnyakkal népes, nagyszerû, forró, fagyos kertből, amikor az ember felnőtt lesz, és más törvények szerint él? Ha most visszatérsz hozzá, reményed vesztve, csüggedten haladsz el a szürke kövekből rakott alacsony fal mentén, s elámulsz, hogy ilyen szûk helyen elfért az ország, amely végtelenséged volt egykor; elámulsz, és tudod: ebbe a végtelenségbe soha többé nem fogsz visszatalálni, mert nem a parkba: a játékba kellene visszatalálnod. Antoine de Saint-Exupéry