Téma
Háború idézetek
-
Volt már dolgod olyan emberekkel, akik alig egy óra alatt mindent elveszítettek? Reggel kilépsz a házból, ahol a feleséged, a gyermekeid, a szüleid élnek. Amikor hazaérsz, csupán egy füstölgő gödröt találsz a helyén. Azután valami történik veled - bizonyos mértékig megszûnsz embernek lenni. Többé nincs szükséged pénzre, dicsőségre; a bosszú válik az egyedüli örömöddé. És mivel már nem kapaszkodsz az életbe, a halál elkerül, a golyók elzúgnak melletted. Farkassá válsz.
-
Hiába látod, hogyan kellene elkerülni a katasztrófát, hiába írod meg, hogy amit most csinálunk, az semmi más, mint pusztítás, vagy asszisztálás a pusztításhoz, és ugyan senki nem tiltja, hogy megjelenjék a kemény munkával feltárt igazságod, azt viszont roppant hatékonyan eléri, hogy ne érdekeljen senkit. És ezzel már hatástalanítottak is, mindenki jámbor idiótának néz, amolyan hangyásnak, aki újfent meg akarja váltani a világot. Selyem Zsuzsa
-
Nem akarok többé emberek között lenni. Nem kommunikálunk, nem élünk együtt, nem veszek részt semmilyen megbeszélésen, sem döntések meghozatalában. Legalábbis nem vettem részt azon a megbeszélésen, ahol eldöntötték, hogy szarunk mindenbe, és hadat üzenünk a saját földünknek, csatát vívunk az erdőkkel, a tengerekkel, hogy minden egyéb földi élet fölé helyezkedünk, harcolunk az állatok, a rovarok ellen, hogy háborúzunk mindennel, ami nem ránk hasonlít. Nem vettem részt azon a megbeszélésen. Nem hívtak meg. Ha választhatnék, inkább a madarakkal tartanék az éjszakai égen. Velük együtt ráfeküdnék a széllökésekre, és elmenekülnék az emberiség elől. Linn Skaber
-
Katonák! Ne szolgáljátok a szörnyeteget, mert megvet, rabszolgává tesz, béklyóba ver, megköti az életet, előírja, mit tegyetek, mit gondoljatok és mit érezzétek! Fegyelmez, éheztet, csordaként bánik veletek, ágyútölteléknek használ. Ne szolgáljatok embertelen embert - gépagyú, gépszívû gépembert! Nem vagytok gépek! Emberek vagytok! Emberek, szívetekben az emberiség szeretete!