Halál idézetek

Az átmeneti szomorúság jó dolog, mert megmutatja, hogy vannak olyan területei az életünknek, amelyekkel nem vagyunk elégedettek. Azt üzenik, hogy ismerd fel és vedd tudomásul legmélyebb érzelmeidet. Elias Baar

Szerelem. Olyan, mint egy mulandó láng. És amikor elmúlik, örökké eltûnik.

Mindent át kell élnünk: életet és halált, szeretetet és veszteséget. Ezért vagyunk itt. Nem a szenvedés ellenére, hanem azon belül vagyunk emberek.

A bánat és a fájdalom mérhetetlen. Határát a halál szabja meg. Berkesi András

Talán ez is hozzátartozik az élethez. Tudjuk, hogy eljön a vég, de azért tovább élünk. Így van ez a szerelemmel is, tudjuk, hogy vége lesz, az élet azonban mégis ragyogónak tûnik. Genki Kawamura

Az élet a halhatatlanság illúziója. Egyszer eljön a búcsú, gondoskodjunk róla, hogy sok szép emlékünk maradjon!

Az értelmetlen és érthetetlen szenvedést (...) nehezebb elviselni. Könnyebb elviselni és elfogadni a szenvedést, ha az ember tudja, vagy úgy véli, hogy tudja, mi az oka, forrása. Hogy mi az értelme. Hankiss Elemér

A gyász természetes. Hogy túljutunk-e rajta, az döntés kérdése. Jeffrey Eugenides

Tudom, nincs nagyobb az emberi sorsnál: - a kezdetnél tudni: mi lesz a vég! s feledni mégis minden csóknál a Múlást: az élő eszméletét. Váci Mihály

Én már láttam az örökkét, és hidd el nekem, nincs benne se szépség, se ragyogás. Az örökké az, amiből az igazi bánat áll. Ahogy néztem anyámat a kórházban, láttam közeledni az örökkét. Olyan közel volt már, hogy meg tudtam volna érinteni. Amikor valaki meghal, eltûnik. A halál az örökké, visszafordíthatatlan és végleges. Ha egyszer megtörténik, semmi sem változtathat rajta. Az örökké minden lehetőség vége, ahol semmi rosszat nem lehet jóvátenni, semmiféle bûnbánatra nincs bocsánat.

Mindannyian meghalunk, ez a sorsunk, az embereké. Tudjuk ezt, és mégis, a halállal szembesülve ragaszkodunk az élethez. Amikor magam is elérkezem a véghez, a lehető legkevesebb kötődésre fogok törekedni. Szeretném úgy elhagyni ezt a világot, hogy azt gondolhassam, jó életem volt. Shunmyo Masuno

Csak akkor nyugszik meg a lelkem, csak akkor leszek képes elviselni a halandóság testet-lelket megremegtető érzését, ha rendbe rakom a gondolataimat, és ha a mindenség egészéhez igazítom az életemet és a halálomat. Ha megértem, hogy az életemet, létezésem örömét, a földön töltött éveimet kell boldogan fogadnom, és nem szörnyûséges tragédiaként rettegnem a tudható véget. Nagy Bandó András

Úgy vélem (...), hogy az emberek és az emberiség legfőbb feladata az, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyek felvetődnek az életben. Nem hiszem, hogy túlontúl sokat kellene merengenünk és boronganunk a halálról és az emberi szenvedésről. Szembe kell néznünk az elmúlással, és mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy enyhítsük az emberi szenvedést ebben a világban. Hankiss Elemér

Gyakran mondják, hogy éppen a halál és létezésünk rövidsége ad értelmet az életnek. Én ezt inkább úgy látom, hogy csak a halál tragédiáját próbálják utólagosan megideologizálni. Egy szeretett ember elvesztése szó szerint megfoszt bennünket önmagunk egy részétől: azok az agyi mintázatok, amik a vele való kapcsolódásra és örömre hangolódtak, most hiányt, ürességet és fájdalmat hoznak. A halál mindazt elveszi tőlünk, ami az élet értelmét adja: a készségeket, a tapasztalatokat, az emlékeket és a kapcsolatokat. Megakadályozza, hogy továbbra is átéljük azokat a felemelő pillanatokat, amik meghatároznak bennünket - az alkotást, a szeretet kifejezését, a közös nevetést. Ray Kurzweil

A fájdalom mulandó. Lehet, hogy egy percig, egy óráig, egy napig vagy egy évig tart, de végül mindig elmúlik, és valami más veszi át a helyét. Lance Armstrong

Ez a szenvedés nemes igazsága (...): a születés is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden, ami a léthez köt, szenvedés. Buddha

Egyformán fogadom az örömet, vagy a fájdalmat, dicséretet vagy a megaláztatást, mert tudom, hogy mindegyik mulandó.

A gyász és a lezárás természetes dolog ilyen fiatal korban is. Nem bûn az, ha valaki tovább él, és mer boldog lenni. Attól a halottak emléke nem lesz kevesebb.

A halált teljesen feldolgozni nem lehet, csak egy idő után elfogadni, hogy a szeretteink már nincsenek velünk. Nekik már csak jobb. Ha ezzel a mentalitással azonosulunk, akkor ez nagyban megkönnyítheti a gyász feldolgozását. Kováts Laura Rozália

A halál még nem jelenti feltétlen a véget. (...) Még megmaradunk egy ideig, még küzdünk, de a halottak már látják, hogy közéjük tartozom. Jeffrey Eugenides