Téma
Halász idézetek
-
Egyensúly: ez a kulcs. (...) Az emberek furcsa felületeken tudnak egyensúlyozni. (...) Még kiszámíthatatlanokon is. Ezt nevezik "ráhangolódásnak". A nagy muzsikusok ismerik. A szörfösök, akiket kiskoromban a Gammun láttam: ők is ismerik. Némelyik hullám megdob, de fel vagy készülve rá. Visszamászol, és újra nekimész. Frank Herbert
-
Úgy látszik, törvény és természet parancsa, hogy az ember önfeledten rohanjon megtalált élete, boldogsága, szerelme felé. Igen, ha nem reszketünk az izgalomtól. Mert az, aki meggyötörve és felőrölve kerül ki a csapások kegyetlen sorozatából, az még boldogságában is kétkedik, mérlegel, óvatos. Attól tart, vajon nem rontja-e meg átkával azt, akit szeret. Mintha sorsa fertőzne. S csak óvatosan közeledik az örömhöz. Újra feltárul a paradicsom kapuja. De mielőtt belépne, megáll és figyel. Victor Hugo
-
A tenger, mely mindent magához szólít, szólít most engem is, fel kell a hajóra szállnom. Mert maradnom, bár az órák elhamvadnak az éjszakában, egy volna azzal, hogy megfagyok, kristállyá válok, és a sár magához köt. Örömmel vinnék magammal mindent, ami itt van. De hogyan tehetném? A hang nem viheti magával a nyelvet és az ajkat, melyről szárnyra kelt. Az étert egyedül kell felkutatnia. És egyedül, fészke nélkül száll a sas is a nap felé. Kahlil Gibran
-
Vannak hatékonyabb módjai a halfogásnak, mint a bot és a zsinór. Használhatnék hálót is, de az elvenne valamit abból, ami a horgászat lényegét adja. Ez - ahogy mondják - horgászat, nem pedig zsákmányszerzés. Ha a vadonból veszel el valamit, a kudarcot ugyanúgy el kell fogadnod, mint bármely más ragadozó, akinek a vadászata néha szintén kudarcba fulladhat. Csak az állatvilággal szembeni torz felsőbbrendûségi érzésünk hiteti el velünk, hogy ennek másképp kell lennie: egy olyan érzés, ami a vizeink halállományának nagy részét már eltörölte.