Halottak napja idézetek

A halottak számára nagy kiváltság, ha eszébe jutnak az élőknek.

Úgy váljunk el, mint álmoktól reggel, Úgy váljunk el, hogy egy napot se temess el, Úgy múljon el, hogy ne ûzzön emlék, mit megmérgezel. Janicsák Veca

A halottakat, hiszen úgy sem segíthetünk rajtuk, minden mód el kéne tenni láb alól; tetemüket elhamvasztani, nevüket kitörülni, képüket elpusztítani, s minden nemzedéknek, ha már megszületik, újra kellene próbálnia megkezdeni az életet. Ignotus

Adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet - nekem a kérés nagy szégyen, adjon ugyis, ha nem kérem. Nagy László

A gyász nem arra való, hogy reggeltől napestig itassuk az egereket, hanem arra, hogy emléket építsünk magunkban a szeretett személynek.

Boldogok már, akik mély sírveremben porladnak és alusznak örök álmot s ott várják, hogy a nap majd újra keljen. Vittoria Colonna

Szeretném, ha a temetésemen mindenki, aki ismert, elmondana egy kis anekdotát. Egy jó emléket velem kapcsolatban. Egy mókás, szórakoztató emléket. Addig is igyekszem, hogy mindenkinek több is eszébe jusson. Szeretném, ha az életemet ünnepelnék, és nem siratnának. Nikodém Vanda

A halottak napjával benned is meg akar halni valami. Arató Mónika

Jó illat van a temetőkben - és az embereknek utólag eszébe jut, hogy szeretniük kellett volna egymást. Müller Péter

Temetni muszáj. Ez a lét rendje. Juhász Ferenc

Karnevált akarok fanfárt akarok konfettit akarok csinnadrattát akarok azoknak akik csendben viselik harsány éljenzést akarok mindenkinek aki felébred és a nap felé indul miközben egy árnyék húzza vissza befelé. Rupi Kaur

Azok az emberek, akik valakit igazán szerettek, nem kötik formalitáshoz gyászukat. Megemlékeznek róla magános óráikban, lelkükben ápolják emlékét, s gyászolják őket szívük rejtekén. Ez az igazi, nemes gyász, mely nem jól szabott ruhákban és kacér krepp­ kalapokban nyilvánul.

Hétvégénként, kora reggel szeretek legjobban a mentőben ülni. Ilyenkor a város még nem ébredt fel, így akadály nélkül lehet száguldozni az utakon, akár sziréna nélkül is. A kék fény csendesen alvó lakások ablakairól tükröződik vissza, az ablakok mögött mindenki próbálja kipihenni a hét fáradalmait. A mentősök viszont ekkor is ébren vannak, és vigyázzák az alvó várost.

A katonák megtanulják a halált a természet velejárójaként elfogadni. A civilek sosem. Évekig gyászolják az elvesztett házastársat, szülőt, gyermeket. Szentélyt építenek azoknak, akik előttük mentek el, útmutatásért és tanácsért imádkoznak hozzájuk. Robert Dugoni

A halottaink a síron túl is szólnak hozzánk, ezt nevezzük lelkiismeretnek.

E síremlék örökké hirdesse, hogy akik itt nyugszanak, soha nem lesznek feledve!

Éjszaka jön, százötven éves éj. S ki éjben születik majd, mit csináljon? Dolgozzék, imádkozzék, tûrjön, várjon, S a sírba is reménysugárral szálljon, Ha könnyel sózott kenyerét megette. Mert változnak a csillagok felette. Reményik Sándor

Azért beszélünk a halottakról, hogy életben tartsuk őket. Az ilyen beszélgetés azokkal mûködik igazán, akik személyesen ismerték az illetőt. Másnak a halott csupán fikció. Csak egy név, egy kép, egy anekdota, de már nincs köze a valósághoz: a húshoz, a meleghez, a mozgáshoz.

Kitették ide a temetőt, a város határába. Észrevették, hogy manapság ez a szokás? Minden új város a peremre rakja a temetőjét. El vele - ne is lássuk! Nem viseljük el a halál gondolatát. A sírkövek is erről árulkodnak. Soha nem az áll rajtuk, hogy az alattuk lévő fickó "meghalt", mindig "elhunyt" vagy "jobblétre szenderült". Régen nem így volt. George Orwell

Gyújtsd meg a gyertyákat! Használd a szebb ágynemût! Vedd fel a drága fehérnemûdet! Ne tartogass semmit a különleges alkalmakra! A ma a különleges. Regina Brett