Hiány idézetek

Maga azt hiszi, a szerelem álmatlanságból, szívdobogásból és remegésből áll? Hát nem. (...) Amikor a legnagyobb tömegben egyedül kezd lenni az ember, ha meg egyedül van, unja és utálja magát... és egyszerre maga mellett akar valakit, aki egészen az övé, úgy, mint a haja vagy a körme... Palotai Boris

És leplezetlenül sírni kezdett... de nem a boldogságtól, amit valószínûleg mindenki feltételezett róla. Hanem az ürességtől, amely belülről emésztette. Mert bármennyire is csodálatos volt az, ami vele történt, üresnek tûnt a számára. A párja nélkül, akivel megoszthatná életét, úgy érezte magát, mint egy mozivászon, amelyen csak megjelennek az események és a történések, aztán eltûnnek. Még csak üres sem volt, hiszen a levegőt sem tudta megtartani magában. Lélegzett, belül azonban halott volt. J. R. Ward

A válasz valamiféle elfogadás. A válasz hiánya elutasítás.

Nem tudtam, mit tehet az emberrel a magány. Nincsenek rá szavak. A fájdalom, a valódi fájdalom nem a testben jelentkezik. Van valami a lelkemben, ami egyre növekszik, és karmai vannak. Belülről rág.

El sem tudod képzelni, milyen szörnyû látni, ahogy a gyerekednek egyre romlik az állapota, és nincs semmi, amivel segíthetnél rajta. Fent ülsz az érzelmek hullámvasútján, egyszer Istenre haragszol, máskor úgy érzed, elárultak, megint máskor maga alá teper a teljes kudarc és pusztulás érzése. (...) Minden egyéb mögött ott dobol a végtelen kétségbeesés, és ettől valahogy kiüresedsz. Az öröm helyén egy tátongó ûr áll. Nicholas Sparks

Mikor az ember magányosan marad a múlttal, az fájdalmasabb, mint a jelen magánya. Tormay Cécile

A depresszió nem más, mint a "szív szemének" vaksága - vagyis a szeretet hiánya. Müller Péter

Ha szomorú vagy, szomorú zene kell. Az hiányzik a legkevésbé, hogy valaki megpróbáljon felvidítani. Olyankor tudni akarod, hogy más is ugyanilyen nyomorultul érzi magát, és tudja, mit érzel. Így tudod, hogy nem vagy egyedül. Charlie Higson

Elmegyünk egymás mellett. És ez még nem a legnagyobb baj. Hanem az, hogy észre sem vesszük. Magányunk oka rendszerint ez. Elidegenedtünk egymástól. Nem vesszük már a jeleket. Müller Péter

Az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat, és minden akarat vak, ha nincsen tudás, és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka, és minden munka üres, ha nincsen szeretet. Kahlil Gibran

Féltett titkaink - bármi is legyen az - teljességvállalásunk hiányának szomorú sötétsége.

Ha már semmi sincsen, ami közös volna kettejükben, legalább ez legyen: az unalom; minden nemesebb hivatás, felsőbbrendû kötelesség hiánya; a tudat, hogy nem vár rájuk semmi egyéb, csak a mindennapos, lealacsonyító megszokás, a magány vigasztalansága! Francois Mauriac

Nagyon nehéz, ha az ember átél valamit úgy, hogy nem engedik meg neki, hogy az érzéseit kifejezze. Ez olyan, mint egy megfagyott pillanat. Évtizedek múlhatnak el, és az a megfagyott pillanat mindig ott lesz. Valami történik majd, ha kiolvad. Ezt meg lehet érezni, és utána tovább lehet lépni. Addig, amíg ott van fagyottan, olyan, mintha az ember le lenne szögezve valahova. Feldmár András

Milyen furcsa! Mennyi erő van az emberben addig, amíg célja felé igyekszik. És amikor végre elérte, az üresség érzése szállja meg. Margit Sandemo

Mi egy emlék? Olyasmi, mint egy álom. El lehet mesélni, de hogy valójában micsoda, hogy valami-e egyáltalán, arról fogalmunk sincs, azt senki sem tudja. Bernlef

Úgy érzem, nem illek ebbe a világba. Nem tartozhatok egy olyan világba, ahol végül nem vagyunk együtt. Vannak párhuzamos dimenziók, amikben ez nem történt meg, ahol én veled vagyok, te pedig velem, és bármelyik világ is az, a szívem abban él.

Úgy eltûntél, hogy ma se találod magadat. Mintha láthatatlanul lebegnél. Nyomokat hagysz magad után, robotolsz, csak éppen te magad nem vagy itt. Nem vagy ott, ahol éppen látszol.

A magány a legkegyetlenebb évszak (...), pusztítóbb, mint a tél minden hidege, hibernálja a szívet. A szívnek nincs kiért élnie, nincs kiért ébren maradnia, nincs kiért sebesen és vadul vernie. A magányosnak csak emlékei és reményei vannak, álmai és illúziói.

Hát nem marad meg soha semmilyen kapcsolat? Olyan meghittnek, olyan zavartalannak, amilyennek kezdetben látszott? Nem állhat fent soha semmilyen helyzet sokáig? Hirtelen szúrni kezdett a szívem, éles és metsző fájdalommal, kimondhatatlan nosztalgiával csak az imént eltûnt pillanat után is. Végh György

A sírást csordultig tölti a meghittség, a végtelen fájdalom meghittsége. Jü Hua