Téma
Hűtlenség idézetek
-
Régebben még valahogy a mindennapi táncrend része volt, hogy az emberek egymással szóba elegyedjenek, aztán ezeknek az időknek vége lett. Épp, mint annyi minden másnak, ami élhetőbbé tette ezt az országot meg ezt a dolgot, az életet. Mióta válság van - időtlen idők óta, a kezdetére nem emlékszik már senki -, azóta kis hazánk lakosai egy emberként vesztették el a kedvüket. Nagyjából mindenhez, de ahhoz mindenképp, hogy megszólítsák egymást, beszélgessenek. Hogy mondjanak a másiknak valami kedveset. Minek, gondolják. Õ se mond nekem. Különben is: kim ez nekem? Tán rokonom? Alig ismerem. Tehetek én róla, hogy a szomszédomba költözött? Én se háborgatok senkit, engem se háborgassanak. A beszélgetés: háborgatás. A megszólítás: zaklatássá változott. Keresztury Tibor
-
Ha ezt olvasod, akkor ez a figyelmeztetés neked szól. Minden szó, amit itt olvasol, elvesz egy másodpercet az életedből. Nincs más dolgod? Annyira üres az életed, hogy őszintén: nincs semmi más ötleted, mivel töltsd ezeket a perceket? Vagy a bárminemû "hatalomtól" általában tátva marad a szád, és tiszteled és hitelesnek tartod azt, aki ezt tőled megköveteli? Mindent elolvasol, amit elvárnak, hogy elolvass? Mindig azt gondolod, amit elvárnak, hogy gondolj? Lépj le a kéródból. (...) Mondj fel a munkahelyeden. Köss bele valakibe. Bizonyítsd be, hogy élsz. Ha nincs igényed rá, hogy ember legyél, statisztikai adat leszel. Figyelmeztettelek.
-
Mindig kell "valami", hogy beszélhessünk, hogy hallhassam a hangodat. És ha nincs "valami", akkor nem hívsz. Nem hívhatlak. Pedig mindig van "valami". A legfontosabb, ami indokolja, hogy beszéljünk. Igen, mindig van "valami". A nincs. A hiány. A hangod hiánya. A legnagyobb, legemberibb indok. Csitáry-Hock Tamás