Téma
Irodalom idézetek
-
A világirodalom tele van emlékezetes nevekkel, bizonyságul, hogy semmilyen körülmények között nem mindegy, hogyan hívnak valakit. Olykor a hősi szerep is fölmagasztosít egy-egy köznapi nevet, én mégis azt hiszem, egy történetnek már eleve része az a hangulat, ami a névből árad és ami megmozgatja a képzeletet. Egy jól kitalált név a maga klímájával befolyásolja az eseményeket, könnyebb vele dolgozni, mert rendszerint magával hozza a képzeletbeli alak személyiségét is. Bodor Ádám
-
Magam vagyok, tökéletesen magam, és tudom, ezentúl magam is leszek ezek között a falak között, melyek figyelték életünk gyötrelmeit, félelmeit, kudarcait, eredményeit, felszabadult boldogságát, kitörő nevetését, azt a mitológiai szerelmet, amelyben voltunk egymás szolgái, királyai, zsoldosai, bajtársai, szülei, gyerekei és soha nem csillapuló vágyú szeretői - a halálon túl is folytatódó, az enyészet törvényeit lebíró, múlhatatlan pillanat színterét. Szabó Magda
-
Az írás kollektív útjának megtételénél nem az a fontos, - illetve nem csak az a fontos - hogy az írónak jó szája legyen, de hogy a közönségnek jó füle legyen, azaz egy irodalom, mely maga a könyvek szervezett társadalma, akkor lesz igazán az élet kiapadhatatlan erőforrása, ha a jó írók mellett viszonylagosan jó mûveltségû közönsége is van.
-
Nőnek lenni (...) nem egyszerû, de annál izgalmasabb dolog. Mert az összes szépségével és szörnyûségével együtt igenis jó érzés, hogy olyan gondolatvilággal rendelkezünk, amely csakis nekünk adatott meg - persze győzzük elviselni olykor magunkat, és igyekezzen az agyunk lépést tartani a lelkünkkel! Leitner Olga
-
Bárcsak mindig emlékeznénk rá - még ha azzal is töltöm a napjaimat, hogy nőkről és az ő szerelmi történeteikről írok -, hogy a miénk, ez a törékeny, tökéletlen, becses történet, amelyet napról napra írunk, a legfontosabb valamennyi közül, és mindennap választhatjuk azt, hogy szerelemmel, örömmel, hálával és hittel írjuk! Allison Pataki
-
Az emberek sokkal boldogabbak volnának, ha nem volna irodalom. Az írók, mint egy titkos szövetség, századok óta mérgezik az emberek lelkét, hogy maguk meg tudjanak élni. A meséik, dalaik mind arra valók, hogy nyugtalanságot, zavart idézzenek elő az emberi lelkekben. És ha egy családba beköltözött az irodalom édes mérge, ott nyomon következik a boldogtalanság. Krúdy Gyula