Téma
Jövőkép idézetek
-
Az ember megdöbbenő lény, újra és újra megdöbben. (...) Azért döbben meg, mert mindent elfelejt rögtön, mert könnyebb úgy élni, hogy mindent elfelejtünk, sőt igazából csak úgy lehet élni, hogy mindent rögtön elfelejtünk. Csak aztán újra és újra jön a döbbenet. Jé, gyilkosok! Jé, latrok! Jé, ezeknek sosem elég! Jé, az emberfaj sárkányfog-vetemény! Jé, nincsen remény, nincsen remény! Cserna-Szabó András
-
A háború a távoli hegyek közt cikázó villámnak tûnt, olyannak, amelyik hol délen, hol nyugaton, hol északon villan fel, hol pedig körös-körül mindenütt. A harcok híre mint mennydörgés hasított a fülünkbe. Napról napra fenyegetőbbé vált a légkör. A háború egyre közeledett, akár akartuk, akár nem. Celia Rees
-
Rájövő tavaszon csak megeredt mind a tizenhárom almafa csonkja s nyár derekára már tizenhárom kis, sudár vesszőcske mutatott föl az égre. Az égre, mely esővel s napsugárral vegyesen öntözi kicsi Erdélyország földjét immár sok száz esztendő óta. S azóta is minden tavaszon nőnek egy araszt, kettőt. (...) Akik ott élnek baj és nyomorúság közepette a Kommandó körül, kicsinyek és nagyok: reménykedve figyelik évről évre a kisarjadt fák növekedését s a hegylakó népek ősi türelmével várják a tavaszt, mely majd először bontja virágba őket, hogy megteremjen végre rajtuk a békesség és szeretet gyümölcse mindenki számára. S akármi is történik körülöttünk, ők tudják, hogy ez a tavasz közeledőben van már. Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek. Wass Albert