Téma
Jövőkép idézetek
-
Lehet, hogy fura elmélet, de én azt vallom, hogy minden reggel kapunk egy esélyt, hogy az életünk, a munkánk, a kapcsolatunk fullos legyen. De ehhez két ember kell. Mindkettőnek bele kell tennie a kalapba azt, amije van. Mindent! És elmondják egymásnak a dolgokat. Megosztják a lehető legkisebb gondolatukat, érzéseiket. Problémáikat is. nem várják meg, amíg az nagy lesz. Amíg rájuk zúdul, mint egy lavina. Itt születik meg a társkapcsolat. Két önálló ember sohasem lesz ebben jó, mert háborúzni fognak, harcolni, mert kell lennie köztük valakinek, aki győz! Az egyénnek meg kell halnia, hogy megszülethessen a MI! Csernus Imre
-
Valaki nagy történeteket talál ki magának, igen, és évekig élhet úgy, hogy hisz bennük, nem számít, milyen őrültek, milyen valószínûtlenek, hordozza őket, és kész. Még boldogítóak is. Boldogítóak, és akár soha nem kell szakítani velük. Mégis, eljön egy nap, amikor minden ok nélkül valami megpattan a nagy képzelgő szívében, és ott áll, értetlenül, föl nem foghatja, miért nincs már vele az a mesebeli história, hogyan került rajta kívülre, mintha valaki másnak az őrülete volna, tudván tudva, hogy az a másvalaki ő maga. Ennyi. Olykor elég hozzá valami semmiség. Egy kérdés. Alessandro Baricco
-
Az egészségügy az egyik legkomplexebb rendszer. Elmosódó határai, más szektorokkal (gondoljunk csak a szociális szférára) való szükségszerû összekapaszkodottsága, az érintett szereplők, a tulajdonviszonyok, a forrásbiztosítási és a finanszírozási háttér, az intézményi struktúra, a szabályozási, az engedélyezési, a jogérvényesítési környezet sokszínûsége, a magán- és a közszféra egymást befolyásoló érintettsége, a nemzetgazdasági vetület, és nem utolsó sorban a hétköznapi korrupciós jelenségek, az urambátyám-viszonyok összességében marokkójátékhoz teszik hasonlatossá a szektort, amelyből egyetlen pálcika óvatlan kihúzása a teljes felépítmény összedőlésével fenyeget.