Téma
Jövőkép idézetek
-
Hogy is van az, amikor minden mozdulat, minden falat, minden szó arra az egy pontra irányul, annak az egy embernek szól, miközben egyetlenegyszer sem fordulsz feléje? Hogy is van az, amikor a távolból, a szemed sarkából is látod azokat az ujjakat, azokat az arccsontokat, orrot, szemeket, a szemekbe hulló hajat, amely alól fényes napsugárként bomlik szét a mosoly? Kätlin Kaldmaa
-
Napról napra, hétről hétre úgy éreztem, valami szétárad bennem, ott legbelül, valami lágyan és melegen, finoman és érzékien átveszi az irányítást testem felett. És ez a valami egyre elviselhetetlenebbé tette azt a tényt, hogy csak úgy létezzünk a világban, távol egymástól. Ez a valami nem pusztán a nő vágya volt a férfi után. Hanem az életem mélyéből egyetlen pillanat alatt feltörő szerelem. Tomán Edina
-
Embert emberhez kapcsol barátság, hála, szeretet, szerelem, szenvedély, érdek, gyûlölet, kíváncsiság, bosszúvágy, tunyaság, a nehézkedés törvénye, közöny. Vagy: ezek szerelmesek, ezek barátok, ezek unják egymást, ezek még tisztelik egymást. De akad e lehetőségeken kívül számtalan olyan kapcsolat még férfi és nő között, melyek menthetetlenül összekötik őket, s nem lehet névvel nevezni, nincs oka, miért vannak hát együtt, holott, szemmel láthatóan és minden jel szerint, kézzel-lábbal rugaszkodnának el egymástól, ha tehetnék. Van valamilyen ultraviolett-skálája is az emberek között az érintkezésnek, vannak emberi állapotok, melyeknek a nyelv szegénysége, tunyasága nem adott még elnevezést. Férfi és nő viszonyát általában leöntjük azzal a generálszóval, hogy szerelem. De van más is férfi és nő között, mint szerelem és barátság. Márai Sándor
-
Magyar ember lévén a válogatottság számomra sportpályafutásom megkoronázása, gyermekkori álmom valóra válása. Csodálatosabb dolgot nem lehet elképzelni egy sportoló karrierjében, mint amikor több ezer magyar énekli a nemzeti Himnuszt egy győztes meccs után! Hála az Égnek, ezt csapatunk tagjai már sokszor átélhették.
-
Miért hagyom, hogy mások véleménye felülírja azt, amit én gondolok magamról? Miért próbálok az emberek kedvében járni, még akkor is, ha az hátrányos rám nézve? Olyan dolgokon is nevetek, amiket egyáltalán nem találok viccesnek. Miért? Hogy mások jól érezzék magukat? És mi a helyzet az én érzéseimmel? Merő udvariasságból nevetek és nevetésemmel igazolom mások tévképzeteit? Mennyire legyek udvarias és figyeljek oda másokra úgy, hogy közben én is jól érezhessem magam? Borotvaélen táncolok.