Jövőkép idézetek

A lélek nem ismer sem születést, sem halált; ha már létezett, többé meg nem szûnhet; nem-született, örökkévaló, mindig létező, halhatatlan és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő meg nem ölhető. Bhagavad-gíta

Homlokom a homlokodon, szemünk egyetlen körré tágul, testünk egyforma hőfokon ég, egymás idegpályáin zuhanunk, egymás bőre mögött repülünk, szinte már felcserélhetően létezünk, egymás szájából lélegzünk, boldog ingaként ugyanazt az időt mérjük - Te mire gondolsz közben? Csukás István

Régen nem hittem volna, hogy elmúlhat ez a szerelem, De mégis megtörtént, sajnos, most az érzéseim keresem, Miket érted éreztem egykor, neked adtam az életem, És hittem, ha majd nem leszel, többé én sem létezem.

Tetőled távol mit tudnék magammal kezdeni, s te mit várnál egy ismeretlen mástól? Vajon a hév, ami ma összeláncol meg tud-e minket védeni?

Nem tagadom, milyen szörnyen kívánlak; szívem pokol, megmutatom, hogy ég; de hisz tudod, választóvíz szerelmem, melyben megtisztul az érzékiség. Nekem szabad egyedül Érted égnem; mindenki bûnös, ha kíván, csak én nem. Kálnoky László

Az emberek többségében egyszerûen nincs akkora lelkierő, hogy az asztalra odakészített, frissen sült süteményt látva azt ismételgesse: "Nem eszem sütit, nem eszem sütit, nem eszem sütit", és tényleg ne is egyen. A "nemből" meglehetősen gyorsan "talán", majd végül "igen" lesz.

Ha a magam útját járom, és megyek előre a célom felé, akkor a negatív megjegyzések érdektelenné válnak, és szappanbuborékként kipukkadnak.

Azt, amit már tudsz, próbáld meg jól felhasználni a gyakorlatban, s ha így teszel, idővel fölfeded majd a rejtett dolgokat, amelyekre kíváncsi vagy. Hasznosítsd, amit tudsz, és ez segít majd tisztázni, amit még nem ismersz. Rembrandt

Nem tudom, ki találta fel a pizzát, de szeretném szájon csókolni.

Te vagy messze a legjobb dolog, ami az életem (...) során történt velem. Az, hogy úgy halok meg, hogy tudom, hogy szerettek, és nem is akárki, hanem te szerettél (...), gyönyörû lezárása az életemnek.

A jövőt nem sejthetem, A sors ezer rejtelem. Ahogy lesz, úgy lesz, Bárhogy lesz, úgy lesz. Koncz Zsuzsa

Kéne egy mikrofon, hogy elmondjam a világnak, Hogy nem szemétnek születtem, csak a szemekben szilánknak. A jobbik énem én vagyok, a másik elveszett, És út leszek a számodra, ami a fákig elvezet.

Azt mondja, majd visszahív. Várok. Végül leülök, és leírom a noteszomba, hogy ha felhív, akkor vagy át is jön hozzám, vagy ha nem, akkor dühös leszek, tehát vagy ő lesz velem, vagy a haragom, és ez még rendben is lehet, mivel a harag mindig valódi vigasz. Lydia Davis

Amit másokról mondunk, sokkal inkább rólunk árulkodik.

A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyûlölettel. (...) Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit, nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért.

A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyûlölettel. (...) Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit, nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért.

Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem. Paulo Coelho

Mindig is a fájdalomról szólt minden. A harag fájdalom, a gyûlölet fájdalom, a büszkeség fájdalom, a bujaság fájdalom.

Ott voltál mellettem, mikor más nem. Hányszor mondtad nekem, hogy soha ne adjam fel! És itt vagyok, tudom, amit kell tudnom. Kézen fogva megyek tovább veled az úton. Horváth Tamás

Egy új emberke, ki nem is beszél még, Hogyan érti meg mosolyom beszédét? Hogy érzi meg, - hisz csak egy éve ember! - Hogy a szeretet szólítja szememben! Ó milyen titok, milyen csodaszép ez! Egy csöpp agy, mely még gondolni se képes, A szeretetet már fel tudja fogni S a mosolyra vissza tud mosolyogni! Sík Sándor