Kapcsolat vége idézetek

A Gondolat egér rág agyamban. Ismeri éléskamrámat és a morzsát. Élősdiek! Gyûlölöm az élősdieket. Elwyn Brooks White

Csak akkor van esélyünk, hogy megvalósítsuk a saját jóllétünket, ha hozzájárulunk más emberek jóllétéhez. Guillaume Musso

Az idealizmus börtönben ül, a lovagiasság a kardjába dőlt, az ártatlanság sikoltva halt meg. Hozier

A közepes ízlés nagyobb csapás az ízlés hiányánál. Borisz Leonyidovics Paszternak

Amikor az ember rátalál a saját hangjára, rájön, hogy csak egy ember van, akit utánozhat, és az ő maga. (...) Ettől lesz hiteles. Az írás egyik paradoxona, hogy az utánzáson keresztül vezet az út az egyediséghez. Billy Collins

Van egy nagy kikötő az életemben, Te vagy az, és én bármikor, bármilyen időben kikötök ott, mert akkor fogad be engem, amikor csak akarom. Consuelo de Saint-Exupéry

Arról álmodom, hogy csak olyan emberekkel találkozom, akik szerint jó velem találkozni. Linn Skaber

Az én hitem határtalan lehet, de ha tíz napig nem iszom, megszomjazom. A hit arra való, hogy elviselje az ember ezt a szomjúságot, és derûs lélekkel úgy fogja fel, mint isteni próbatételt. Giovannino Guareschi

Sokat szenvedett föld ez az ország, áhítattal tegye lábát reá, aki messziről jön! Wass Albert

Egy társadalom civilizáltságának mértékét a rabokon lehet lemérni. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Csak a halállal való szembesüléskor születik meg az ember igazi énje. Szent Ágoston

Az élet egy izgalmas kaland. A cél: túlélni és élvezni. Hozleiter Fanny

Egy nyelvet megtanulni annyi, mint elsajátítani egy életformát. Ludwig Wittgenstein

Ó, hol vagy, te régi lány? A szemeidre emlékszem talán, Az illatod bennem él, Ugye látlak még én?

Ártatlan vagyok. Elmész bármelyik börtönbe, megkérdezel bárkit, aki az idejét tölti, és azt fogja mondani, hogy ár-tat-lan. "Hitvány tárgyalásom volt. Lusta volt az ügyvédem. Toledóban voltam az anyámnál". Igen, hallasz egy rakás szemenszedett hazugságot. De mi van azzal az eggyel, aki az igazat mondja, azzal, aki tényleg ártatlan? A hangját olyan mélyen eltemetik a többiek, hogy bereked, ha próbálja hallatni magát.

Helyet kereshet nálam a léted, lényegem ízét, titkát ha érted s én aki benned magamat hiszem mert akarom, magammal viszem a hitet, hogy bennem magad látod, valós lényedet bennem találod.

Várni valamire nincs is értelme. Nézd csak meg! A legtöbb ember élete egyébből sem áll, mint várakozásból! Várja, hogy felnőjön, várja, hogy befejezze az iskolát, várja, hogy férjhez menjen, vagy megtalálja a nőt, akit keres, várja, hogy gyermeke szülessen, aztán, hogy az is felnőjön, hogy elkészüljön a háza, vagy megkapjon egy rangot, egy elismerést, és akkor egyszer csak azon kapja magát, hogy megöregedett, és ha rútul jár, mert megbetegszik, akkor onnantól már csak a halált várja. Ennek mi értelme volna? Hol van a pillanat? A perc öröme és boldogsága? Mi végre várják az emberek folyton az időt? Édes gyermekem! Az idő nem eljön, hanem éppen hogy elmegy!

Magamfajta ember szívesen babrál a szavakkal, túlzással azt is mondja, hogy legszívesebben evvel babrál, s ugyanolyan hévvel mesél egy a hetvenes évek elején megismert asszonyról, mint az Erdélyi Szótörténeti Tárról, amin aztán mindkettő, a nő is, a tár is, megsértődik; de hát két szék közt a pad alatt lenni - lehetne akár ambíciónk is. Esterházy Péter

A ház csak egy épület, az otthon egy érzés.

Ha már egyszer az embert bármelyik pillanatban elragadhatja a halál, akkor egyedül abban reménykedhet, hogy hagy maga után valamilyen nyomot, egy épület formájában, vagy a saját gyermeke dobogó szívében. Ha semmi sem marad utána, ki állíthatná, hogy élt-e egyáltalán?