Téma
Katonatiszt idézetek
-
Miért hord mindig minden férfi maszkot? A pillanat miért mindig elszalasztott? Miért vágja minden férfi át a nőket, És miért várjuk mégis újra vissza őket? Ha visszajön, aztán újra lelép, Ha az összes utolsó, gyáva, szemét, Miért rezegteti meg úgy a szívünket, Mint üvegben a málnazselét? Miért kérdezzük, miután tovatûntek: Látlak-e még? Látlak-e még? Varró Dániel
-
Minden új bizonyos fokig elpusztít valamit a régiből, másképpen nem is jöhetne létre, nem kaphatna erőre, nem mûködhetne. Ha energiát, technológiát, közlekedést, hírközlést akarunk magunknak teremteni - márpedig szükségünk van ezekre, nem igaz? - hát ehhez bizonyos mértékben át is kell alakítanunk a környezetet. Primitív gondolkodásmód az, amely azt sugallja a tisztességes, de tájékozatlan állampolgároknak, hogy vissza lehet állítani az erdők, rétek, hegyek, tavak eredeti tisztaságát és nyugalmát. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha az ember nevû élőlény elpusztulna a föld színéről. Nemere István
-
Nem a ráció számít. Ráció szerint már rég elpusztultunk volna. Akik Magyarországon logikusan gondolkoztak, mindig kétségbeestek. Itt a remény a reménytelenségben van. Abban, hogy a végső órákon, amikor a nemzet sorsán őrködő riadtan takarja fel szemét, amint örvény felé közeledünk - hirtelen titkos erőtartalékok nyílnak fel a lélekben. Erőtartalékok, amelyek túl vannak minden ésszel, akarattal elérthető dolgok határán; erők, amelyek kegyelemszerûen jönnek, amikor már mindenről le kell mondanunk. Szerb Antal