Téma
Katonatiszt idézetek
-
Gyûjtenek, sokkal többet, mint amennyire szükségük van, mind csak gyûjtenek, gyûjtenek, s már nem is tudják, hogy miért. Mint az emberek, éppen. (...) Én ha valamit dolgozom, azért csinálom, hogy éljek. De ezek azért élnek, hogy örökösen dolgozhassanak valamit, aminek már nincsen is értelme. És a végén nem is élnek, csak dolgoznak, dolgoznak. Amíg meghalnak, addig. Mint az emberek, akik a falvakban élnek, meg a városokban, és egész életükben csak dolgoznak, hordják össze maguk köré a sok mindent, és nincs is idejük ahhoz, hogy örvendeni tudjanak az életnek. Wass Albert
-
Amikor szakítunk valakivel vagy megbántanak, mindig azt hisszük, hogy reménytelenül szerelmesek vagyunk. Ha két lélek, csak rövid időre is, de eggyé vált, mindig fájdalmas, ha újra szétszakadnak. Csakhogy a legtöbb esetben nem szerelem az, amit a szakítás után érzünk. Hanem a fájdalmainkat, sérelmeinket hisszük szerelemnek.
-
Sokak szerint szerelemből házasodni nem szabad, szinte magában hordozza a bukást. De miért? (...) Aki szerelemből házasodik, az sokszor egy illúzióba szeret bele. A boldogság illúziójába. Ha elmúlik az illúzió, elmúlik a szerelem is, éppen az, ami összetartott mindent. Nem azt mondom, hogy nem létezik szerelem és boldogság, csak azt, hogy ez önmagában még nem elegendő.