Téma
Kezdet és vég idézetek
-
Általában nem nagyon gondolkozunk el azon, hol ér véget az egyik ember, és hol kezdődik a másik. Rendszerint magától értetődőnek tekintjük - legalábbis a modern, iparosodott társadalmakban -, hogy ott kezdődünk, ahol a testünk kezdődik, és ott érünk véget, ahol a testünk véget ér. A korszerû orvostudomány eredményei, például a szervátültetések azonban kérdésessé teszik az efféle különbségtételeket; a mikrobiális tudományok fejleményei pedig alapjaiban rengetik meg őket. Ökoszisztémák vagyunk, egy mikrobák alkotta és általuk lebontott rendszer, és ennek a jelentőségét csak most kezdjük megérteni. Merlin Sheldrake
-
A tudomány fejlődésében nem egyszer láttuk, hogy valahányszor az elméletek az elvont jeleknek és körmönfont gondolatmeneteknek csak kevesek részére járható sûrûjévé rendszereződtek, mindannyiszor jött valami új alapvető felfedezés, egy tény vagy új rendszerező gondolat, és ezek egyszeriben világossá és egyszerûvé tették, ami az előbb még érthetetlen volt. Öveges József
-
Miért van idő? Miért mindig csak ez az idióta egymásután, s miért nincs pezsgő, laktató egyidejûség? (...) E röpke életen át élvezhet, alkothat az ember, de mindig csak dalt dal után dalol, s az egész, teljes szimfónia sosem csendül fel egyszerre összes hangjával és hangszerével együtt. Hermann Hesse
-
Kezdetben még nem volt semmi, csak az üresség halmaza, és annak a közepén volt egy nulla, s miután a nulla körül nem volt semmi, a nulla képes volt pörögni a saját tengelye körül, mert ha ugyanis lett volna körülötte valami, akkor erre nem lett volna képes, pörgött a nulla körbe-körbe-karikába, és pörgés közben egyszerre csak kezdett leszakadozni róla az anyag, ezekből a nulláról leszakadt anyagokból keletkezett tehát a tér, amely olyan gyorsan pörgött, mint a forgószél, majd a semmi megtelt anyaggal, így keletkeztek az elemek, és ezekből az elemekből lett az ember, akinek szintén pörgött az agya, mint a forgószél, és a fölhevült agytevékenység hatására megjelentek az ember fejében a racionális számok, az irracionális számok, a pozitív és negatív számok, és így tovább a végtelen törtekig, ez hát a világ, nem más.
-
A filozófia ott kezdődik, ahol a szeretet végződik. A szeretet sose kérdezi: miért? Oly evidens számára a szeretett lény léte és létezése. A filozófiának viszont éppen a "miért" szócska a kezdete. Mégse mondanám, hogy a szeretet maga is nem gondolkodás. Gondolkodás ez is, de a tiszta létezés elsődleges szenzációjának a szintjén; egy olyan ismeret, mint mondjuk Bach zenéje. Pilinszky János
-
A dolgok nagy körforgásában mindannyian a tőlünk telhető legjobbra törekszünk, és menet közben alakítjuk a saját történetünket: megírjuk, rendezzük, aztán levetítjük a világban. Aztán néha megértjük mások történetét, néha pedig minden történet mögött lévő történet mögött van még egy történet, és ennek a hosszú láncolatnak csak egy darabkáját láthatjuk, mert már itt volt, mielőtt megszülettünk, és azután is folytatódik, hogy mi már nem leszünk. És ki dolgozhatna fel ennyi mindent egyetlen emberöltő alatt?