Kezdet és vég idézetek

Az állandó kiállítás egy időszaki kiállítás, mely oly hosszú időszakot ölel fel, hogy az már egy kisebbfajta örökkévalóságnak hat, és ezért, mint minden hasonlóan hosszú időszakos dolgot, állandónak nevezzük.

Lásd a hajnalcsillag is sokadmagával él a mindenség határtalan terében. De ő maga mégis egy közöttük s a maga külön pályáján halad. Az ember is örökkön különvalónak érzi magát. Gárdonyi Géza

Fura az élet, bár gyakran elvesz, jutalmad mindig, hogy újra kezdhetsz. Csillogó gyémántod köddé fakul, majd öledbe hullik váratlanul. Vörös István (zenész)

Az a baj, hogy nem tudom elhinni a halált, a teljes megsemmisülést, mindig odatolakszik egy kérdés: (...) ha egyszer véges, akkor minek, minek elkezdeni, ami születése pillanatában már pusztulásra ítéltetett? Senkit sem vigasztal meg, egyszerûen nem igaz, hogy bárkit is megvigasztal az utódok esetleges boldogsága, a "fiamban élek tovább". Jókai Anna

Akármilyen tetszetősen is hangozhatna, stilisztikailag bármennyire is kidolgozott, az aforizma valójában csak féligazság. Ezért is áll közel mûfaji rokonához, a dilemmához. Az aforizma nem más, mint egy irodalmilag összehozott, s egyfajta stilisztikai-logikai habbal ellátott, racionális paradoxon. De eme utóbbi kijelentés is aforizma-ízû, tehát, stb., a lánckövetkeztetés körbe-körbe forog... Bréda Ferenc

Semmi sem olyan fontos az ember számára, mint a sorsa, semmi sem olyan félelmetes, mint az örök élet. Blaise Pascal

Míg örök szerencsejáték világkezdet és világvég: aki tesz, tesz - kár, hogy bárhogy játszol, vesztesz... Orbán Ottó

A világ sora az, hogy mindnyájan szétesünk és eltûnünk, mert a rend maga a megszûnésből és az eltûnésből van összerakva. A létünk sem több, mint ennek az alapelvnek az árnyképe. A szél fúj. Néha vad vihar tombol, máskor kellemes szellő játszik. De egyszer csak mind elmúlik és eltûnik. A szélnek nincsen teste. Csak a levegő mozgásának közkeletû elnevezése. Murakami Haruki

Az elnevezés, ha nem is kritikát, de mindig meghatározást jelent, azaz: beillesztést az ismertbe és megszokottba. Thomas Mann

Minden zárt rendszer (...) természetes módon közelít a rendezetlenség felé. Ha rendet raksz, fékezed ugyan a folyamatot, de amint abbahagyod, a dolgok természetszerûen a káosz felé közelítenek. Markéta Banková

A történelemben mindig akad egy különös és folyton megújuló nemzetség: a rend megszállottjainak sora. Ezek egy elvont és korlátlan hatalmú bálvány előtt hódolnak, az emberi élet mit sem számít szemükben, ha szembeszegül az intézmények dogmáival. Maurice Druon

Amikor házimunkát végzünk, egy vissza-visszatérő, szinte halálunkig tartó folyamatot tartunk fenn. Olyan ez, mint a légzés. Nem lehet abbahagyni, mindig újra kell kezdeni. Basa Ágnes

Egyszer minden véget ér, és ebben az életben talán ez az egyetlen, amiben biztosak lehetünk. Jón Kalman Stefánsson

Minden kapcsolatban van mindennel, ami létezik, a végtelen ûrben rohanó legtávolabbi csillagtól a talpunk alatt megcsikorduló porszem atommiriádjaiig. Jack London

Mindenki egész élete során megy, anélkül, hogy a következő lépést ismerné, anélkül, hogy tudná, a következő lépésnél szilárd talajra lép-e vagy már a Semmibe botlik. Ez a világ olyan bizonytalan, hogy minden lépésünk: döntés. Michael Ende

A kezdet és a vég nem illeszthető egymásba.

Életünk alapvetően nem más, mint befejezetlen helyzetek sorozata. Fritz Perls

Amikor a köldökzsinór elszakad, a vérkörök kettéválnak, a véráram megpördül, és a magzat, aki eddig az anya szívével élt, most önálló szívet kap, saját, maszek létcentrumot, amely innen kezdve fáradhatatlanul veri az Élet ritmusát. Az új lény, mint egy kis autó, leszalad a Teremtés futószalagjáról. Innen kezdve hol hevesen, hol békésen dobogó szívvel, felpörgetve vagy alapjáraton, de egyedül is üzemel - a misztérium megtörtént. Élet született. Müller Péter

Úgy látszik, az életben minden valamilyen láthatatlan óramû percmutatója szerint történik: egy pillanattal elébb sem lehet "dönteni", csak amikor a dolgok és helyzetek önmaguktól döntenek. Márai Sándor

Örömmel s fájdalommal Számot vetett örökre, S ezentul ugy jár a világba`, mint Testetlen árnyék, mint lélektelen test. Petőfi Sándor