Téma
Kutya idézetek
-
Lassan egy éve tartott a pandémia. (...) Azt éreztem, hogy csak sodródunk az árral, néha meg-megkapaszkodva egy vízbe lógó ágban, de a kisebb fogódzók, szünetek ellenére is egyre csak nőtt a betegek száma, a halottak száma és a kiégett, végletekig kimerült egészségügyisek száma. Senki sem tudta, mikor lesz vége az áradatnak - és hogy vége lesz-e egyáltalán. Senki sem lehetett biztos benne, hogy majd egyszer szépen lelassulunk, megnyugszik a víz, vagy beletorkollunk egy óriási vízesésbe, és csak a szerencsésebbek élik túl a zuhanást.
-
Ha valaki lemegy a piacra, és másfél óra múlva hazamegy, arról minimum újabb másfél órát képes mesélni. Kezdve az odaútról, hogy ki köszönt és ki nem köszönt közben, folytatva a kofákkal, hogy épp milyen az árujuk és mennyiért adják, goromba kedvükben vannak-e vagy sem. A hentes meg az áruja önmagában félórányi téma. Hogy friss-e a borjúhús vagy sem, hogy az-e, aminek mondja, vagy át akarja-e verni a kuncsaftot, már amelyik hagyja. Ezzel szemben évekig harcolni, szembenézni a halállal, az nehezen summázható.