Téma
Kutya idézetek
-
Te csak szorgalmasan tanulj, és igyekezz megtanulni alkalmazkodni, hogy tetteid dicséretének koronáját elnyerjed. A világon semmi sem dicséretesebb, mint a jó név és a tisztességes hír; az soha nem szûnik meg, örökkön megmarad. A javakat elveszteni semmit sem jelent, de aki becsületét veszti el, mindent elveszít.
-
Ébred a világ. Zöld illatok suhannak a határokon által, hozván a tavasz ígéretét. Parányi szálak búnak elő a barázdákból. Kifeslenek az ágak végin a szûz rügyek. Zsenge füvek parádéja lepi a mezőket. Dombok oldalán virul a galagonya. A telet általvészelt diófák szarvas koronája még kopár. Az új leveleket fakasztó hajtások vágyakozón kavarják az égi vizeket. Vámos Miklós
-
Amikor egy célt követünk, általában van egy elképzelés a fejünkben arról, hogy milyen csodálatos érzés lesz, amikor elérjük. Azt hisszük, hogy a cél elérése boldoggá tesz minket, hogy az életünk hatalmasat fog javulni, és hogy semmiben sem fogunk hiányt szenvedni többé. De mindannyian tudjuk, hogy ez nagyon ritkán van így. Ha most magadra nézel, akkor az elért célok terméke vagy. Legyen szó tanulmányi, párkapcsolati, karrier-, egészségügyi, pénzügyi vagy általános életcélokról, eddig a pontig sok mindent elértél. Az elért eredményekből származó érzés azonban enyhül. Amint eljutottunk oda, ahová szerettünk volna, máris a következő céltáblát helyezzük magunk elé. Mint egy gyerek karácsonykor, aki egy halom ajándékot kap, alighogy lekerül a csomagolópapír az egyik ajándékról, máris a következő felé tekintünk. Julia Ravey
-
Istenke, vedd térdedre édesanyámat, ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt, ki adtál életet, adj neki most álmot, és mivel ígértél, szavadat kell állnod, mert ő mindig hitt és sose kételkedett, szájára suttogva vette a nevedet. Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen, s szemem gyönge, hogy a semmibe tekintsen. Csukás István
-
"Végül is minden ember, mindig felelős azért, hogy mit csinálnak belőle; még akkor is, ha mást nem tehet, csak vállalja annak felelősségét, hogy nem tehet semmit" - mondja J. P. Sartre. - Az első kérdés még ebben a konstellációban is az, hogy jó-e nekem, kielégít-e engem, egyezik-e eszményeimmel az, aki vagyok? Ha igen, akkor másodlagos, hogy ezzé csináltak-e, vagy magam "csináltam" magamat ilyenné. Ha nem vagyok jó magamnak, akkor kerül elő a felelősség kérdése, de sohasem általánosan, hanem mindig konkrétan és a tükör előtt. Bertók László
-
A próféta és kísérőtársa egy nagyvárosba érkezett, hogy hirdessék a tant. Hamarosan csatlakozott hozzá egy követője. "Uram! - mondta -, ebben a városban a balgaság rakott fészket valamennyi házban. Lakói csökönyösek, és nem vágynak arra, hogy valamit is tanuljanak. Egyet sem tudnál megtéríteni a kőszívûekből." - "Igazad van!" - felelte jóságosan a próféta. Kis idő múlva egy másik hívő járult örömtől ragyogó arccal a próféta elé: "Uram! boldog városba érkeztél. Az emberek áhítják az igaz tant, és megnyitják szívüket szavaidnak." A próféta jóságosan mosolygott, és ismét azt válaszolta: "Igazad van!" - "Ó, Uram - szólalt meg erre kísérője -, az elsőnek azt mondtad, hogy igaza van. A másodiknak, aki homlokegyenest az ellenkezőjét állította, megint csak azt mondod, hogy igaza van. Hogy lehetne a fehér ugyanaz, mint a fekete?" Mohamed erre azt felelte: "Mindenki olyannak látja a világot, amilyennek szeretné. Miért akarnám megcáfolni egyiket is, másikat is? Ez csak a rosszat látja, az meg csak a jót. Mondhatod-e, hogy valamelyikük is tévesen lát? Hisz az emberek itt is, akárcsak mindenütt, egyszerre rosszak és jók. Nem mondtak nekem semmi igaztalant, csak tökéletlent." Nossrat Peseschkian