Téma
Legenda idézetek
-
Kitaláció, értelmetlen mesebeszéd, mint az összes legenda, amiben egy jótét lélek vagy boszorkány teljesíti a kívánságodat. Az ilyen meséket olyan szegény szerencsétlenek találják ki, akik még csak nem is álmodhatnak arról, hogy saját erejükből elégítsék ki számtalan vágyukat és kérésüket. (...) Én ha megkívánok valamit, nem álmodozok, hanem cselekszem. Andrzej Sapkowski
-
Mikor valaki a körülmények különös összjátékának köszönhetően megmenekül a biztos haláltól, arra azt mondják, csoda történt. Pedig ha valaki belehal az egymásra következő események furcsa láncolatába - az az olaj épp oda fröccsent, a biztonsági korlát épp ott volt szerkezeti hibás -, azt szintén csodának kellene minősíteni. Csak azért, mert nem szép dolog, ami történik, még csodaszámba mehet. Terry Pratchett
-
Én hős vagyok. Ez mesterség, nem kevésbé, mint a szövés vagy a sörfőzés, és akárcsak azoknak, ennek is megvannak a maga szabályai, trükkjei, apró mûfogásai. Megvan a módja, miként lehet meglátni a boszorkányokat, felismerni a mérgezett folyókat; vannak gyenge pontjai a sárkányoknak, és vannak válaszok a csuklyás idegenek találós kérdéseire. De a titok, ami egy hőst hőssé tesz, a dolgok rendjének ismerete. A disznópásztor nem veheti feleségül a királylányt, mielőtt útra nem kel kalandjaira, a kisgyermek sem kopogtathat a boszorkány ajtaján, mikor az éppen szabadságon van. A gonosz nagybácsit nem lehet leleplezni és ártalmatlanná tenni, mielőtt nem tesz valami gonoszat. Mindennek akkor kell megtörténnie, amikor eljött az ideje. Küldetéseket nem lehet csak olyan egyszerûen feladni, jóslatokat nem lehet hagyni megrothadni, mint a leszedetlen gyümölcsöt. Egyszarvúak maradhatnak egy ideig megmentő nélkül, de örökké nem. A boldog vég nem jöhet el a történet közepén. Peter Soyer Beagle
-
Amikor a történelem beindítja a tömegeket, a hadseregeket, a szenvedést, a bosszút, már nem lehet megkülönböztetni az egyéni akaratot; a tragédiát teljességgel elnyeli a csatornákból az egész világra rászabaduló áradat. Végső soron akár kereshetjük is a szörnyûségek romjai alá temetett tragikust, azoknak a lendületével, akiknek volt merszük életüket áldozni az igazságért. Vannak azonban szörnyûségek, amelyek alatt semmilyen régészeti ásatás sem fogja megtalálni a tragikum legkisebb maradványát sem; az az öldöklés, amelyet pénzért folytattak; vagy ami rosszabb: egy illúzióért; vagy még rosszabb: egy ostobaságért. Milan Kundera
-
Nincs olyan emberi elme által teremtett vers, dal, mítosz vagy mese, mely vetekedhetne a természet - vagyis az evolúció - páratlanul izgalmas előadásával. Nincsenek olyan tündérek, najádok, nimfák, melyek akárcsak megközelítőleg olyan csodálatosak volnának, mint a természet valóságos teremtményei. Georg Klein
-
Feladhatunk mindent és elátkozhatjuk a világot. Elbújhatunk egy sötét, kilátástalan helyen, vagy reménykedhetünk abban a leheletnyi csodában, amit mindig újra átélünk. Mert vannak még Hamupipőkék, akik a lencsét és a kötényt kalandra cserélik. Mert élnek még bátor hercegek, akik hazaviszik Csipkerózsikájukat. Talán még szeretik egymást a szépséges királyi sarjak, akik csak arra várnak, hogy megtörjön közöttük az átok, amivel a gonosz sújtotta őket. Igen, amíg létezik varázslat, lesz "Happy End" is. Jó, talán nem egyik pillanatról a másikra, de valamikor. Addig pedig bátornak kell maradni, nem szabad feladni a reményt, és főleg tilos számolni a kalóriákat.
-
Az emberek áldoztak az isteneknek, ajándékokkal halmozták el őket, de a boszorkányokat megvetették. Õk hús-vér teremtmények voltak, akik véletlenszerûen, különböző helyeken bukkantak fel. Az emberek rettegtek olyasvalamitől, ami a régi mendemondákból megelevenedve még testet is öltött. Pedig a láthatatlan, haragos istenek százszor rosszabbak voltak a banyáknál.