Lélek idézetek

Nem test vagyok, amelynek lelke van, hanem lélek, aminek van egy látható része, amit testnek hívnak. Paulo Coelho

Talán, amit a szem lát és a fül hall, meghamisítható, de a tapasztalás soha. Minden, ami a feledésbe hullt, még mindig nyomokat vés. Karin Alvtegen

Ha valaki elveszti az egyik lábát vagy szemét, felfogja, hogy elvesztett egy lábat vagy egy szemet. De ha valaki a saját énjét - tehát önmagát - veszti el, azt nem tudja felfogni, hiszen aki felfoghatná, nincs többé. Oliver Sacks

A biblia csudálatos következetességgel éppen a földi igazságok ellenkezőjét hirdeti: hiszen nem isten teremtette az embert saját képére és hasonlatosságára, hanem az ember alkotta istent saját hasonlatosságára. Hiszen nem a test halandó és a lélek halhatatlan, hanem éppen fordítva, a lélek mulandó és a test (vagyis az anyag) örökkévaló! Bartók Béla

Hol van az emberben a lélek? A szervek között valahol. A szervek között valahol buborék kering (mint amikor uszodában rottyantunk egyet, és egy buborék az úszógatyánkban marad), és ez nem pukkan ki addig, míg a cucc le nem foszlik a csontjainkról. Akkor elillan, mint valami éktelenül bûzös gázfajta. Ezért szaglanak annyira a hullák. Hallgrímur Helgason

Kinek a lelke gyönge, annak az esze is hitvány. Az ilyenek mindennél erősebben befolyásolják a körülöttük élők sorsát.

A lét nagyrészt három különféle ízben kínálja magát, ezek: a nincs, az egy, illetve a végtelen. Richard Powers

Agyunk és testünk között nincs határvonal - a kettő összetartozik, mint egy kezeslábas felső és alsó része. Folyamatosan kommunikálnak egymással, értelmezik a külső és a belső jeleket, így hozzák létre valóságunkat. Ruby Wax

Az ember soha nem lehet biztos még a barátaiban sem. (...) Nem tudhatjuk, mi rejtőzik a társaink lelke mélyén. Cecelia Ahern

Valakinek sebet kap a lelke. Aki adta, nem is tud róla talán. Aki kapta, alig rezzent meg belé. De a seb marad, és nem heged be. Wass Albert

Előfordul, hogy az ember azon kapja magát, hogy másképp látja az erdőt. Néha csupán fáknak, amelyekből ház lesz és meleg, amelyek elfedik a föld csupaszságát, és az ember örül ennek. És aztán máskor, mint ma éjjel, a hatalmas, sötét jelenlétét érzékeli, melynek sosem lehet látni a végét; s még az is lehet, hogy nemcsak szélte és hossza van, hanem mérhetetlen mélysége is, vagy valami egészen más. S néha az ember azon kapja magát, hogy a férjét nézi, és eltûnődik: vajon az az egyenes ember-e, akinek gondolja - gondoskodó barát, rossz viccmesélő, aki mégis megnevettet -, vagy vannak olyan mélységei, amelyeket még sosem látott? Mi mindenre lehet képes?

Egy jelenség mûködésének miértjét a saját szintjén, önmagából kiindulva soha sem lehet megmagyarázni. Ehelyett azt kell megnézni, hogy a jelenséget megalapozó "mélyebb" és alapvetőbb szinten mi található.

Ha olyan leírást adunk a világról, a térről, az időről, egy tárgyról, amely nem veszi figyelembe a nézőpontokat - amely kizárólag "kívülről" készült -, akkor sok mindent elmondhatunk ugyan, de a világ néhány kulcsfontosságú vonatkozása veszendőbe megy. A nekünk adatott világ ugyanis belülről, s nem kívülről szemlélt világ. Carlo Rovelli

A lélek, tudod, semlegesnemû.

A lelket eldughatjuk a legmélyebb fiókba, rápakolhatjuk az utolsó öt év összes adópapírját, s mikor már úgy érezzük, tudomásunk sincs róla, emlékét sem őrizzük, hirtelen rádöbbenünk, lehet, hogy mi nem tudunk a lelkünkről, de "a lélek mindig tud önmagáról". Cserna-Szabó András

A tudatosság sokkal kisebb része mentális életünknek, mint az, aminek nem vagyunk tudatában, mert nem lehetünk tudatában annak, aminek nem vagyunk a tudatában... milyen könnyû ezt kimondani; milyen nehéz felfogni! Olyan ez, mint azt kérni az elemlámpától, hogy egy sötét szobában világítson rá valamire, amire nem vetül fény. Az elemlámpa, mivel bármerre is fordul, oda fényt vet, arra a következtetésre fog jutni, hogy minden meg van világítva. A tudat is látszólag így járja teljesen át az egész mentális életünket, holott valójában nem ez a helyzet.

A világ sokkal több, mint amit érzékszervekkel tapasztalni lehet. És van értelme. De nincs mindenre szavunk. Török-Zselenszky Tamás

Hiszek a mennyben és hiszek a pokolban is. Egyiket sem láttam még, de tudom, hogy léteznek. Létezniük kell, mert menny nélkül és pokol nélkül mind elkárhoznánk.

Szerintem elsősorban egyének vagyunk, és csak másodsorban férfiak és nők - néha egy-egy férfi személyiségét sokkal közelebb érzem a magaméhoz, mint egy másik nőét. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem találkozunk bizonyos fajta gondolkodásmóddal vagy magatartással gyakrabban a férfiak, mint a nők között, és viszont, de ez az adott egyénről nem árul el semmit. Mondjuk talán úgy, hogy a férfi- és a női lélek vagy gondolkodás között vannak ugyan különbségek, de elég nagy "közös metszetük" is van. Rakovszky Zsuzsa

Csak mert egy házat átfestenek, attól még a benne lévő bútorok nem változnak meg. Az emberekkel is biztosan ugyanez a helyzet. A felszín alatt, a lelke mélyén az ember mindig ugyanolyan.