Téma
Mese idézetek
-
Balgaság volna azt hinni, hogy egy jó könyveken tartott gyerek valami ellenmérget hord magában a rossz olvasmány ellen. Nem olvassuk még mi felnőttek is az újságot? - Miért? Mert az agy tohonya állat, és rákap arra, ami üresen vagy csaknem dolog nélkül hagyja, nehogy más, nehezebb munkát végeztessünk vele. Németh László
-
Várhatnánk a General Motors következő reklámját, amelyben saját autóik hibáit részletezik, és a versenytársaik által gyártott jármûvek erényeit dicsérik. Vagy várjunk talán a McDonald`s színes szórólapjaira, amelyen eltömődött artériákat mutatnak? Ha így tennénk, hiába várnánk. Hasonlóképp, mit várunk, milyen fényben fogja beállítani magát az állam, amikor ő tanítja a gyermekeket? Talán elvárnánk a kormány által fizetett tanároktól, hogy nyíltan beszéljenek az államhatalom gyökeréről, amely az erőszak kezdeményezése törvényesen lefegyverzett polgárok ellen? Talán azt várnánk tőlük, hogy nyíltan és őszintén beszéljenek jövedelmük forrásáról, amely az adó, amit erőszakkal ragadnak el a diákjaik szüleitől? Vajon elvárnánk, hogy ugyanezek a tanárok arról beszéljenek, miként nő folyamatosan az állam hatalma az érdekcsoportok szüntelen nyomásán és kapzsiságán át, akik mohóságuk erőszakos kikényszerítésének költségeivel azokat az adófizetőket akarják terhelni, akiken élősködnek? Természetesen nem. Stefan Molyneux
-
A legtöbb gyerek nem sokáig hisz a tündérmesékben. Ahogy elérik a hat-hét éves kort, a sarokba vágják Hamupipőkét és a cipő fetisizmusát, a Három kismalacot és a deviáns építészeti megoldásaikat, Piroskát meg az állatkínzó vadászokat - elfelejtik őket, aztán továbblépnek. És lehet, hogy ennek így kell lennie. Ahhoz, hogy túlélj a mai világban, el kell felejtened a meséket, a hiú ábrándokat. Az egyetlen baj az, hogy ezek nem mindig hiú ábrándok. A mesék néhány eleme talán túlságosan is valóságos, túlzottan is igazi. Lehet, hogy nincs Piroska, de az biztos, hogy van Nagy Gonosz Farkas. Nincs Hófehérke, de Gonosz Mostohából van elég. Nincsenek nevetségesen szőke kistestvérek, de gyerekeket zabáló boszorkány... az igen. Ó, igen.
-
Hová tûntek a mesés idők jellemerőt firtató, romantikus próbatételei? Mint például a győzd le a sárkányt; hozz az örök ifjúság forrásvizéből; csókold herceggé a varangyot. Modern kor. Újmódi vizsgák. Mutasd az AIDS-tesztedet; köttesd magad poligráfra. Igazold, hogy nagyapád nem volt ámokfutó. Na és ha nem? Majd te leszel! Ébredj, királylány! Vavyan Fable
-
Kezdetben minden vallás olyan zabla volt, amelyet a törvényhozók eszeltek ki, hogy féken tartsák a durvább lelkeket. Miként a dajkák ijesztgetik a gyermekeket, hogy maradjanak nyugton, ugyanúgy emlegették az érvényesülni vágyók az istenek nevét, hogy megfélemlítsék a vadakat; úgy találták, a terror segítségével rákényszeríthetik őket, hogy nyugodtan viseljék az igát, melyet rájuk akartak rakni. A gyermekmesék emberbőrbe bújt farkasával lehet-e hatni a felnőttekre? Az ember érett korában már nem hisz benne többé, vagy ha hisz is, nem nagyon törődik vele, hanem megy a saját feje után. Jean Meslier