Téma
Öregedés idézetek
-
Valahányszor törődött, idős emberrel, gyerekes anyával, mankós rokkanttal vagy nehéz csomagot cipelő emberrel, gyászruhás családdal találkozol, adj nekik utat tisztelettel. Mert tisztelnünk kell az öregséget, a nyomorúságot, az anyai szeretetet, a betegséget, a munkát, a halált. Valahányszor azt látod, hogy egy gyereket mindjárt elüt egy kocsi, rántsd el; ha felnőtt, figyelmeztesd. Ha árván sírdogáló gyereket látsz, kérdezd meg, mi baja, ha egy öregember elejti a botját, vedd fel. Ha két gyerek összekap, válaszd szét őket, ha férfiak civakodnak, menj tovább, nem kell semmiféle kegyetlen jelenetnél ott lenni. És amikor két rendőr közt megkötözött embert látsz, ne állj a kíméletlenül kíváncsiskodó tömeg közé: lehet, hogy ártatlan. És hagyd abba a beszélgetést, nevetgélést, ha betegkocsit tolnak el előtted, vagy halottas menetet látsz - lehet, hogy holnap a te házadból kanyarodik ki. Tisztelettel nézz a párosával vonuló intézeti gyerekekre: a vakokra, a némákra, az angolkórosokra, az árvákra, az elhagyott gyerekekre, gondolj arra, hogy a szerencsétlenség és az emberi könyörület megy előtted. Ha visszataszítóan vagy nevetségesen torz ember jön feléd, tégy úgy, mintha nem látnád. Oltsd el, ha égő gyufát látsz valahol, emberéletbe kerülhet. Válaszolj udvariasan, ha az utat tudakolják tőled. Ne nevess ki senkit, ne szaladj, ha nem feltétlenül kell, ne bámészkodj. Tiszteld az utcát. Egy népet mindig arról ítélnek meg, hogy miként viselkedik az utcán. Edmondo De Amicis
-
Az ember elsődlegesen minden ehetőt elnyelő bendő; a többi funkcióját illetően már lehet fennköltebb, ám azok mind csak ezután következhetnek. Meghalunk és eltemetnek, idővel minden mondásunkat és tettünket elfeledik, ám az elfogyasztott étel gyermekeink ép vagy romlott csontozatában tovább él. Azt hiszem, nem túl nehéz belátni, hogy a táplálkozási szokások változásai fontosabbak az uralkodói dinasztiák vagy akár a vallások változásainál. George Orwell
-
Az öregséggel együtt élesedik visszatekintő tehetségünk. Testünk vegykonyhája készül az elmúlásra. Az életbe visszatérő tetszhalottak mesélik, hogy tudatuk elvesztésének pillanatában lepergett előttük egész életük. Öregedésünk is ezt teszi velünk, kíméletes lassúsággal visszapergeti a virtuális videoszalagot abból a fekete dobozból, amelyben a halál katasztrófájának magyarázatát őrizzük. Merthogy halálunk oka nem lehet más, mint a saját életünk. És amikor lepereg a film, elfogy minden emlékünk, üres lesz a fekete doboz, hiába hunyjuk le a szemünk, az idő elhagyott csigaházként görgeti üres porhüvelyünket a feledésbe. Tar Károly
-
Meg kell találnunk a boldogságforrásokat, mert csak így érdemes létezni ezen a földön. Sokan ott rontják el, hogy mindig egy másik embertől, egy adott helyzettől várják a boldogságot. És a végén eljutnak odáig, hogy 80 évesen azt mondják, nem voltak boldogok. Pedig valószínûleg csak elmentek mellette.