Otthon idézetek

Nem szabadulhatsz a helytől, ahonnan jössz (...). Egy része mindig benned marad, akár a legvastagabb hagyma közepén a karcsú, fehér szív. Catherynne M. Valente

A józan eszem mindig magammal hordom, és mindig megnézem, hogy megvan-e. Mert az alapszükséglet, olyan, mint a telefonom. El sem indulnék nélküle sehová. Cecelia Ahern

Le szoktunk mondani rólad szabadság hogy nagynéha nyugtunk és békénk legyen... Nagy Gáspár

Körülbelül annyi értelme van az államhoz fordulni biztonságért, mint a maffiára támaszkodni "védelemért". A maffia valójában csak önmagától véd téged, mint ahogy a kormányok is. Bárki, aki odalép hozzád, és azt mondja: "Meg kell hogy fenyegesselek és el kell lopnom a tulajdonodat, hogy megvédhesselek téged és a tulajdonodat", az nyilvánvalóan vagy elmebeteg, vagy finoman szólva nem érdekli a személyed és tulajdonod védelme. Mindaddig, amíg újra meg újra bedőlünk a régi hazugságoknak, örökké ki fognak rabolni minket az állítólagos tulajdonjogaink érdekében, és háborúba fognak küldeni minket külföldi vagy belföldi "ellenségeink" ellen, hogy a hatalmon levők továbbra is kirabolhassák azokat, akiket magunk mögött hagyunk. Stefan Molyneux

Valahányszor esik a hó, gondolj rám! (...) És jusson eszedbe, hogy ott vagyok minden egyes hópehelyben. Maja Lunde

Bejössz és kimész az ajtót se zárod magad után így még hiányod se tölti be szobámat.

Az élet azok nélkül is teljes lehet, akik nincsenek velünk. Ezt soha ne felejtsd el! Papp Csilla

Az ember végül ott lesz otthon, ahol tizennégy és tizennyolc éves kora között élt. Márki-Zay Péter

A 21. századra is maradtak tabutémák, előítéletek, és ez nem jó. Ha mondjuk valahol Franciaországban egy kis faluban két-három párizsi család házat akar vásárolni, akkor biztos sokan lesznek, akiknek ez nem fog tetszeni, egyszerûen azért, mert attól félnek, hogy ezek a családok a különbözőségükkel, az eltérő életmódjukkal felforgatják majd az ő életüket is. Az "átlagember" alapvetően azt szeretné, hogy minden maradjon változatlan, úgy, ahogy most van. És csak a képzettebb, nyitottabb kisebbség kíváncsi a máshonnan érkezőkre, az idegenekre. Mostanában különösen aktuális lett ez a kérdés a messzi kontinensekről érkező menekültek miatt. Azt gondolom, hogy ha mindenáron ragaszkodunk a politikai korrektséghez, és nem merjük bevallani a félelmeinket, akkor nehezen fogunk megoldást találni a felmerülő problémákra.

Ha elbúcsúzom, a nemzet megtanul továbblépni, akkor is élni fog, amikor én már nem leszek itt. Ahogy az Szentírás tartja: "mindenki a saját szőlőjében vagy fügefája alatt ülhet, és senki sem háborgatja őket", biztonságban lesznek abban a nemzetben, amit mi alkottunk meg. Én a saját szőlőmben vagy fügefám alatt akarok ülni, egyedül az árnyékban, csak egy pillanatra, otthon ebben az országban, amit mi hoztunk létre még egyszer utoljára.

Mindig a legrosszabbra számítunk, hogy elviselhessük azt, amit bekövetkezik. Daniel Pennac

Minden épületnek a lépcsőház az arca, az mindent elárul a házról. J. J. Stalter

Talán mindig ugyanott fogok kikötni, mindegy, milyen messzire futok.

A hős mindig akkor jön el, ha a világnak már igazán szüksége van rá.

Sosem árt biztosra menni. Jobban alszik az ember. Stephen King

Soha nem teszünk le arról, hogy megleljük a valódi társat, az örök szerelmet úgy, ahogyan arról kislányként álmodtunk, ahogyan mindezt a filmekben láttuk. Ez nem korfüggő. Lehetünk húszévesek, ötvenévesek, talán még százévesek is. Vannak szünetek, időszakok, amikor látszólag hanyagoljuk a témát, sőt úton-útfélen azt hangoztatjuk, hogy milyen jó egyedül. Aztán jön egy borús este, egy hideg karácsony, az egyedül töltött negyvenedik szülinap, és rájövünk, hogy megint hazudtunk magunknak. Társat szeretnénk végre. Egy életre. Leitner Olga

Mindegyikünknek, a leghitványabbnak is, jogában áll ismernie a származását. C. W. Gortner

Akárhol is vagy, légy ott teljesen! Eckhart Tolle

Minden szülő legszörnyûbb rémálma, hogy egy idegen elrabolja a gyermekét. Statisztikailag azonban ez rendkívül ritka. Igazából otthon, zárt ajtók mögött a legnagyobb a kockázat, hogy valamelyik családtag bántalmazza a gyermeket, és bár a külvilág fenyegetőnek tûnik, a helyzet az, hogy az idegenek többsége rendes ember, míg az otthon gyakran a legveszélyesebb hely.

Sosem hittem, hogy az ország, ahol élek, pusztán azért jobb volna bármelyik másik országnál, mert történetesen én is itt lakom; ez logikai képtelenség. Mindig is tudtam, hogy az országom közel sem tökéletes, úgyhogy a magam részéről mindig tenni próbáltam érte, hogy legalább egy kicsivel jobb lehessen. Szergej Geraszimov