Téma
Pesszimizmus idézetek
-
Írónak talán csak akkor látszunk igazán, amikor - ó, borzalom - ülünk kinagyított fényképünk alatt tollal a kezünkben, ahogy éppen dedikálunk. Amikor az író hétköznapi helyzetekben is annak akar látszani, az visszataszító. Borzalmasak tudnak lenni az írói portrék, tenyérbe foglalt töprengő arccal, koncentráló tekintettel, könyvtárfallal a háttérben. Miközben ez a hivatás, mint az alkotómûvészetek legtöbbje, inkább rejtőzéssel, de sok lazasággal, bohémséggel jár. Bodor Ádám
-
A holló rácsodálkozott erre az alantas emberi világra. Az ő élete ezerszer egyszerûbbnek hatott. Ha elegendő élelemmel tölthette meg éhes begyét, és a tél is kegyesen bánt vele, nem volt miért aggódnia. A pénz csak mindent tönkretett, az emberek világa ekörül forgott, miközben a valóban értékes dolgokat nem vették észre.
-
A nemesember, ha tönkrement, a királyi gondviselés napsugarára számított, mint ahogy később a "történelmi osztályok" az államnál vagy a vármegyénél kerestek elhelyezkedést, ha elfutott alóluk a föld és a vagyon. Ha pedig annyira süllyedtek, hogy abba a mélységbe már nem hatolhatott le a királyi tekintet, akkor jött a szélhámosság, a rang látszatával való visszaélés, a férfi hamiskártyás vagy selyemfiú lett, a nő kiárusította magát - de dolgozni nem dolgozott, mert ezzel megsértette volna a dolgok örök rendjét, amely a munkát a polgárság és a parasztság osztályrészéül jelölte ki. Ez a felfogás nehezen egyeztethető össze a mi világképünkkel, pedig fonáksága éppen abból következik, ami oly nagyszerû és szép a régi világban: hogy minden öröktől kiszabott helyén áll és mozog, mint a csillagok. Az ember ebben a világban nem választhatja tetszése szerint életformáját, mert születése véglegesen kijelöli azt és aki saját életformájából kiesik, nem cserélhet életformát, hanem a semmibe zuhan. Szerb Antal
-
Az én szememben minden palota a hivalkodás oktalan, ízléstelen, szörnyû megtestesülése. Ha felidézem magamban Versailles-t, a Kremlt, Potsdamot, a Buckingham Palace-t és a többi hasonló mauzóleumot, történelmi érdekességük ellenére is az az érzésem, hogy pusztán az emberi nagyképûség emlékmûvei. Charlie Chaplin