Szakítás idézetek

Inkább szenvedek, ahogy korábban szenvedtem, amikor elhagytak azok, akiket szerettem. Inkább nyalogatom a sebeimet, ahogy máskor is tettem. Egy ideig még gondolok rá, megkeseredek, és halálra untatom a barátaimat, mert képtelen leszek másról beszélni, mint arról, hogy elhagyott a feleségem. Majd megpróbálom megmagyarázni, mi történt, éjjel-nappal csak azzal foglalkozom, hogy újra meg újra átgondoljak minden pillanatot, amit együtt töltöttünk, a végén pedig arra a következtetésre jutok, hogy igenis rossz volt velem, velem, aki mindig csak arra törekedett, hogy neki jó legyen. Aztán lesznek más nőim. Ha megyek az utcán, minden pillanatban meglátok valakit, aki lehet, hogy ő. Reggeltől estig, estétől reggelig szenvedni fogok. Ez az állapot eltarthat hetekig, hónapokig, vagy akár egy évnél is tovább. Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségeinek. Történt már velem ilyen és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Paulo Coelho

A gyász minden formája fájó.

A ráknak inkább fázisai vannak, semmint folyamata; a rák elsősorban "végzetes" betegség. Lassan, alattomosan dolgozik: a gyászjelentések állandó fordulata, hogy a beteg "hosszú szenvedés után" hunyt el. Susan Sontag

Ha vissza kellene néznem az életemre, hogy kijelöljek egy boldog pillanatot, akkor azt is tudnám, hogy az a pillanat ott maradt a múltban. Hogy soha többé nem hatna ugyanazzal az erővel. És ez nagyon fáj. Cecilie Enger

Fájdalom költözött a szívébe, miközben érezte, mennyire szereti. Mély levegőt vett, és hagyta, hogy az édes elkeseredés betöltse a lelkét. J. R. Ward

Hiányzol (...), ez olyan nem tudok enni, nem tudok aludni, már lassan nevetni is elfelejtek nélküled dolog, és komolyan úgy érzem, hogy amikor elmentél, magaddal vitted a szívemet.

Kétféle fájdalom létezik a világon (...). Testi és lelki fájdalom. A testit elszenvedjük, a lelkit mi magunk választjuk. Eric-Emmanuel Schmitt

Meghalni valaki után, akit szerettünk, az könnyû. Tovább élni érte, és tovább örülni helyette is, az a nehéz!

Az őszinteség néha nagyon tud fájni - de a fájdalom a fejlődés velejárója. Csernus Imre

Nem találtam balladákat nem olvastam könyveket a gyászról amibe akkor zuhanunk ha elhagynak a barátok ez a szívfájdalom nem úgy söpör el mint a cunami lassú rák inkább az a fajta ami hónapokig nem mutatkozik nincsenek látható jelei egy fájdalom itt hasogató fej ott de elviselhető rák vagy cunami a vége ugyanaz barát vagy szerelem a veszteség az veszteség. Rupi Kaur

Nincs rendben valami ezen a világon a szerelemmel. Olyan megfoghatatlan, olyan rövid, és egyből eltörik, mint valami kis porceláncsésze. Hartay Csaba

A fájdalom nem más, mint az értelmünket elzáró burok feltörése. Éppúgy, ahogy fel kell törni a gyümölcs csonthéját, ha hozzá akarunk jutni a maghoz. Meg kell hát ismerned a fájdalmat. Kahlil Gibran

Egyetlen éjszaka sem tartós, egyszer vége lesz, elhalványul a sötétség, akár a bánat és az emlékek. Berkesi András

Talán az a legnehezebb része a másikhoz való kötődésnek, ha el kell engednünk. És csak remélhetjük, hogy valaha visszatér hozzánk.

Minden örömért, minden boldogságért, amit a szerelemtől érezhetünk, előbb-utóbb szenvedéssel fizetünk. És minél jobban szeretünk, annál jobban fog fájni. Szenvedsz a hiányától, féltékeny leszel, megtudod, mi a meg nem értés, az elutasítás és az igazságtalanság. A csontod velejéig fázni fogsz, még a véred is jégkockákká fagy, érezni fogod, ahogy továbbcsúsznak a bőröd alatt. A szíved mechanikája pedig szétrobban.

A fájdalom nem éles fejsze, melynek Csapásától az élet fája dől... A fájdalom féreg, mely lassan, lassan, De nem fáradva, folyvást rág belől. Petőfi Sándor

Hogy válás történt-e, vagy szakítás, azt úgy lehet megérezni, ahogy egy zenemûnél is pontosan érzed, hogy befejeződött-e, vagy egyszerûen csak félbehagyták. Müller Péter

Az elszakadt szív könnyen összeforr, S megint csak fáj, ha újra elszakasztjuk. Madách Imre

Elsírtam már a fájdalmakat, kevés időt szentelek ma rá. Néha mégis párat felkutatok, hogy újra eltegyem a szívem alá.

Megéri a szívfájdalom azt a pár percnyi boldogságot, amiben részesülünk. És az összetört szív darabkái összeilleszthetők. Marad ugyan néhány heg meg vágás, és égő fájdalomként vissza-visszatérnek a múlt emlékei, de mi ez a fájdalom valójában? Emlékeztető arra, hogy még élünk. Olyan, mint az újjászületés.