Ugrás a tartalomra
Lennék féreg, melynek látköre
Egy fának árnyán túl nem terjede,
Melynek, hogy éljen, csak egy nap jutott,
Csak egy korányt és alkonyt láthatott.
Lennék bármi - felhő vagy fergeteg,
Féreg vagy tölgy - csak ember ne legyek!
Kapcsolódó idézetek
-
Egyszer élsz, van, ki egyszer se
Minden szív verje egyszerre
Lennék én lepke,
ha találnék lángot a sötétben.
Péterfy Bori and Love Band
-
Nézz csak körül, itt minden él! A virágok, a fák, még a békák is a körforgás részei. Minden változik, minden növekszik, mint te. Az életed sohasem ugyanaz. Egykor gyermek voltál, és mindjárt felnőtt nő leszel. Egy nap felnősz, valami fontosat teszel, gyerekeid lesznek, és egy nap elalszol te is, mint a gyertya lángja, utat engedve egy új életnek. Ez bizonyos, ez a dolgok rendje. (...) Senki sem akar meghalni, de ez a körforgás része, úgy, mint a születés. Nem élhetsz halál nélkül.
-
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak, hogy lényink egyesüljenek.
Petőfi Sándor
-
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak, hogy lényink egyesüljenek.
Petőfi Sándor
-
Ha férfi vagy, légy férfi,
Erős, bátor, szilárd,
Akkor, hidd, hogy sem ember
Sem sors könnyen nem árt.
Légy tölgyfa, mit a fergeteg
Ki képes dönteni,
De méltóságos derekát
Meg nem görbítheti.
Petőfi Sándor
-
Csak egy féreggé kell válnom,
És az ölembe hullik minden.
Azt mondják, nem is kell ezt hánynom,
És megvalósul az álom,
És engem veregetnek vállon,
Csak legyen cipzár a számon.
De nekem nem kell ilyen áron,
Sajnálom.
Alvin és a mókusok
-
Csak ne lenne olyan gyönyörû a világ! A hajnalok! A víz, az erdő! A növények, az állatok! S közben minden nyomorúságukkal, ne lennének olyan érdekesek az emberek!
Márai Sándor
-
Élni tud a rózsa, a liliom, élni a madár az ágon, a hal a vízben; csak az ember nem tud élni. Õ az egyetlen kontára az életnek; csak ő élhet oktalanul, természetellenesen s boldogtalanul.
Prohászka Ottokár
-
Nem szárny ez s nem madár, nem szél, csak éjszaka,
Csak a nemlétező neszek káprázata.
-
Én az lennék, ki nincs, de léte több,
Mint bárkié, a létezők között,
Mert vanni könnyû - lenni nehezebb
Léleknek, földi árnyképek felett.
Baka István