Téma
Szél idézetek
-
A fáról egy levél leszállt, S szól: "Már rég szándékomban állt." Nyugati szél kerekedett, S szólt a levél: "Irány kelet." Keletről nagyobb szél támadt: "Bölcsen váltottam pályámat." Ugyanúgy fújtak a szelek. S ő szólt: "Döntöttem: lebegek." Végül pedig elállt a szél; "Most leesem" - így a levél. "Maradj az első gondolatnál?" - Ez lenne hát a nagy tanulság? Nem. Ám akárhogy intézed, Tudd meg: úgysincs benne részed. Ambrose Gwinnett Bierce
-
Nyomok után kutatok az emlékezetem szûrőjén át, megpróbálom visszaidézni a pillanatot, amikor a dolgok kezdtek elromlani. Hol volt az a pont, amikor a szél feltámadt odakint, leveleket kavart könnyedén, megjelentek azok a kis kellemetlen fuvallatok, amelyek szoknyákat libbentenek föl, és kalapokat kapnak le fejekről? Az a pont, ahol egy filmben szélcsengők kezdenek hátborzongatóan csilingelni, boltok céltáblái nyikorognak és himbálóznak, kutyák vonítanak nyugtalanul, és az idősebb és bölcsebb városi népek gyanakodva néznek fel az égre? Mert az mérhetetlenül bosszantó a dologban, hogy semmi szokatlant nem vettem észre. Nem voltak áruló nyomok, nem voltak figyelmeztető jelek.
-
A város egy szuperorganizmus, olyan, mint egy termeszvár. De még csak részlegesen fejlődött ki, tele van megoldatlan problémákkal. A termeszvár kitûnően légkondicionált hely, friss levegő járja át, míg a városaink szennytől bûzlenek és problémákkal küzdenek. De ez még nem jelenti azt, hogy nem fejlődnek. Az igazán izgalmas kérdés az, hogy elég gyors lesz-e a fejlődésük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az általuk előidézett változásokhoz. James Lovelock