Téma
Színész idézetek
-
A mûvész alkotásában az egyedinek mindig általános jelentése is van: az egész típus képviselőjeként áll előttünk. Ezért az igazi mûvész sohasem utánozza és másolja a valóságot, vagyis az egyedit nem mint ilyent ábrázolja, úgy ahogy a maga egyediségében van vagy volt, hanem fantáziája segítségével akképp alakítja, ahogy a benne rejlő általános, jellegzetes, az egész típust képviselő vonások mindig jelentkeznek. Kornis Gyula
-
A démon, az keríti hatalmába az embert. Addig nyaggat és noszogat, amíg megtalálja a gyenge pontod, és akkor, ugye, befurakszik a bőröd alá, és bekerül a véráramodba. Megteheti italként. Megteheti szerencsejátékként. Megteheti vírusként, mint a rák vagy mi. Vagy benne lehet a drogban, a kokóban, a szpídben, bármiben. Harlan Coben
-
A darabban a szereplő, akit játszottam, állandóan azt hajtogatja: "Harminckét éves vagyok". Mintha ez magyarázat lenne mindenre, ami csak félresikerült az életében. Sejtelmem sincs arról, milyen lehet harminckét évesnek lenni, de azért el tudom képzelni. Úgy látom magam előtt ezt a nőt, mint aki megrekedt valami köztes időben, valami olyan életkorban, ami még nem számít mérföldkőnek, inkább afféle senki földjének. Egy olyan életkorban, amelyben viszont már kezdi megtapasztalni, hogy a reményei hervadásnak indultak. Lauren Graham
-
A szórakoztatóipar mindig sokkal erősebben magán viselte az adott kor társadalmának, politikájának, kulturális fogyasztási szokásainak (és még sorolhatnám az értelmezés és kiértés dimenzióit) lenyomatát, mint a drámai mûvészetek. Utóbbiak valahogy kivonták magukat ennek vérbe ivódása alól - gondoljunk csak az absztrakcióra -, előbbiek viszont jellegükből fakadóan szerves részei lettek, az itt fellépők magánemberként és előadómûvészként megélt hétköznapjai erősen olyanok voltak, mint az a kor, amelyben élniük adatott. Pál Dániel Levente