Tavasz idézetek

Álmodnak egy szebb, jobb hazáról, Ez álom minden emberé: Lihegve tör a földi tábor Egy felragyogó cél felé! A föld tavaszra, télre válik - Az ember remél mindhalálig. Friedrich Schiller

Fuldokolok a tavaszban. Fáj a szívem, hogy tavasz van. Hát mégis föltámadt a rég volt? Csöndesen rám szédül az égbolt.

Az öröm: a mélységnek magassággá változása. De nem a mélység, sem pedig a magasság. Kahlil Gibran

Az emberi életnek (...) csak egy tavasza van. Ha elmúlik a tavasz, vissza nem tér többé soha! Gárdonyi Géza

Õsz és tél után tavasz következik, akkor is, ha semmit sem tesz az ember, csak vár. Talán a boldogság is ilyen? Magától eljön, ha itt az ideje?

Jöjj, szép tavasz, jöjj, tünde, enyhe lég! A felhő kebliből, míg zene kél, És rózsaszirmok árnyas fátyla rejt, Ereszkedj hát a földjeinkre le. James Thomson

A világ, az élet olyan szépségei tárulnak eléd, miután megjártad a poklot, mint a felhők, virágos mezők, melyeket addig természetes létezőnek vettél, de most örülsz, hogy újra felfedezheted őket. Nikodém Vanda

Úgy sajog ez a vad tavasz, mint a letépett ragtapasz helyén a bőr, pedig beforrt a tél sebe: már burjánzik a fény fele a nyers gyönyör. Szabó T. Anna

A tavasznak sem mondhatjuk: "Remélem, hogy hamar jössz, és sokáig maradsz." Csak azt mondhatjuk: "Gyere, ajándékozz meg a reménnyel, és maradj, ameddig tudsz." Paulo Coelho

Bor a szerelem tengere, Pokolban feneklik medre, Vad hulláma eget nyal. Bor a szellem piros árja, Bor az örök élet lángja, A ki issza, meg nem hal. Zajzoni Rab István

Legyen szó egy szem makkról, amelyből tölgyfa lesz, vagy egy magról, amely színpompás virággá változik, van valami fenséges abban, ahogy a természet egy apróságból valami hatalmasat alkot. Legyél te is részese ennek a csodálatos folyamatnak, és ültess, hogy megtörténjen a varázslat!

Csak egy tavaszunk van, egyetlen egy és nincs, nincsen egynél több nyarunk. Ha elröpült fölöttünk tavasz, nyár, fáradtan ősz felé ballagunk.

A természet világában minden nap új nap. Mi, emberek hajlamosak vagyunk megrekedni a múltban, de amikor virágot nevelünk magról, tudatosítjuk, hogy semmi és senki nem maradhat egy helyben. Shunmyo Masuno

Öreg fának kidőlt törzse, Két szép hajtás nőtt belőle. Új hajtások sok virága, Emlékeztet a vén fára.

Elmerülten úgy néztelek, mint föld a sarjadó füvet. Elbûvölten hallgattalak, mint erdő a friss kakukszót, domb hátáról messze hangzót. Virág virult, amíg szóltál, szívem kinyílt, az is szólt már.

Ami csak történik, annyira megszokott és magától értetődő, mint tavasszal a rózsa és nyáron a gyümölcs. Ilyen a betegség, a halál, a rágalom, a cselvetés: mindaz, ami az ostobákat gyönyörködteti vagy búsítja. Marcus Aurelius

A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mû felett És bánatában ősz lett és öreg. Vörösmarty Mihály

A növény virágot bont, hogy a méhek rászálljanak és megtermékenyítsék. A gyümölcs elszórja magvait, hogy új növények bújjanak elő a földből, amelyek aztán újra virágba borulnak, hogy odacsalják a méheket, amelyek megtermékenyítik, hogy újra gyümölcsöt hozzanak, és így tovább, a végtelenségig. Paulo Coelho

Tavasz, Hatalmas! Egyfelé menet: röpít. Másként: földhöz csap. Fodor Ákos

Az erdő most is olyan, mintha mindig ünnep volna benne. A fák imádkoznak. A méhek hegedülnek: Ave Maria. A darazsak orgonálnak. A virágok ájtatosan sóhajtanak az égbe: a sóhajtásuk az illatuk. Minden olyan, mint ezelőtt öt évvel volt. Gárdonyi Géza