Téma
Véletlen idézetek
-
Akkor ott, abban az irodában rájöttem, hogy valójában senki nem tud rólam semmit, és megfordult velem a világ. Mint mikor egy hepehupás úton autózol, elveszíted az uralmat a kocsi felett, és épp csak egy kicsit, de letérsz az útról. A kerekek felvernek egy kis port, de még képes vagy visszarántani a kormányt. Mégsem számít, milyen erősen markolod, nem számít, mekkora erőfeszítéssel próbálod egyenesben tartani a kocsit, valami folyamatosan az út széle felé lökdös. Innentől kezdve alig van befolyásod bármire is. Egy idő után eleged lesz a hasztalan küzdelemből, túl fárasztó, és úgy döntesz, hagyod. Hagyod, hogy tragédia... vagy akármi... történjen. Jay Asher
-
Minél ritkábban találkozunk egy bizonyos személlyel, annál nagyobb elégedettségünkre szolgál, hogy valahányszor csak hallunk felőle, ellenőrizhetjük, mily engedelmesen idomul a róla alkotott elképzeléseinkhez. Az általunk megelőlegezett sorsban bekövetkező fordulatokat aztán nem pusztán rendellenességként, hanem erkölcstelenségként éljük meg. Inkább soha ne is ismertük volna szomszédunkat, a nyugdíjas hot-dog árust, ha kiderül róla, hogy épp most adta ki századunk legnagyobb költeményeit tartalmazó verseskötetét. Vladimir Nabokov
-
Az öregedés sebességét a testet érő véletlen károsodások, a genetikai adottságaink és az életünk keretét biztosító környezet közötti összjáték dönti el. Tehát a halál időpontját az öregedés egyénenként változó sebessége határozza meg. E tekintetben igen nagyok az emberek közötti különbségek. Persze szükség van jó szülőkre is, különben nincsenek megfelelő génjeink. Meg persze mi magunk is befolyásoljuk a folyamatot, hiszen nem mindegy, mennyire kíméljük a testünket. De minden egyéb a véletlen és szerencse függvénye. Rudi Westendorp