Cserna-Szabó András

Ha keselyû a kalauzod, kutyák dögteteméhez fog vezetni.

Ne gondold, barátom, tényleg ne, hogy egy gyermektelen, középkorúnak mondott magyar asszony élete méznyalás - jóval inkább magány, unalom, árnyék, céltalan körbe-körbefutkosás, ködszurkálás.

Az ember nem tehet a sorsa ellen semmit, mert kapálódzhat, dühönghet, mehet fejjel a falnak, de a sors nem tágít.

A megtört szívet nem gyógyítja semmi, mert a megtört szív előbb szikkadni kezd, mint a kint hagyott zsemlye, azután pedig megkövül, hogy ölni lehet vele.

A reménynél csupán egyetlen kurtább létezőt ismerünk, a szépséget. Csupán egyetlen jéghideg, gyöngyvirágszagú és nyilalló pillanat, a másodperc jégbe hûtött pusztasága, ami után a világ szegényháznak tetszik.

A szerelem a legkeményebb idegméreg. (...) Mert nincs az a brutális abszint, amitől egy szarszagú szatírt sugárzó angyalként látsz. Erre csak a szerelem képes, semmi más.

Az élet a halál előszobája.

A nő, akár az erdei gomba, minél szebb, annál mérgesebb.

A világ legnagyobb csodája a derû, és ennél csak az a nagyobb csoda, hogy a derû a melankóliából él.

A végletes jó és a végletes rossz érzések (...) szinte törvényszerûen hozzák felszínre a lélek legmélyéről a múlt elsüllyedt és elfelejtett hajóroncsait. Jót, rosszat egyaránt. Nem ritka, hogy a túl nagy jólétben, örömben mást se csinálunk, csak a múltban elkövetett bûneinken rágódunk. És arra is van példa, hogy a lét legsötétebb pillanataiban határtalan vidámság lep meg minket, visszaröhögjük magunkat a gyermeki ártatlanságba.

Aki magasan ül, annak a szédítő mélység könnyen elveheti a józan eszét.

A képzeletben végrehajtott dolgok valahogy sokkal valóságosabbak, mint az úgynevezett valódiak. Hiszen a valódi dolgok hosszú és viszontagságos utat tesznek meg, míg emlék lesz belőlük. A képzelt dolgok viszont eleve emléknek készülnek, már megszületésük pillanatában emlékek.

Osztrák tudósok rájöttek, a szívnek minden évben kicserélődik egy százaléka. Száz év után, barátom, nincs az a gonosz szerelem, ami el nem múlik. Ez mindenesetre megnyugtató.

Õrjítő érzés ennyire imádni valakit, akit tiszta szívedből gyûlölsz. Eszi a lelkedet és a testedet a bánat, az ételnek nincs íze, álom nem jön szemedre, vagy ha igen, hát abban nincs köszönet. Féreg rágja az életedet, ez a szerelem.

Aki nem ismeri a múltját, annak nincs jelene. Jelen nélkül pedig nincs jövő.

Az életben az a legfontosabb, hogy tudjunk felejteni. Hogy ne rágódjunk a múlton túl sokat. Hogy képesek legyünk átlépni a minden pillanatban megdöglő jelenen, akár egy lótetemen, és akkor lehet előre masírozni.

Annak, aki halott, ugyan milyen örömöt nyújtana pár percre átugrani a túlsó oldalra?

Annyira azért nem jó az élet, mint amennyire reklámozzák.

Nincs a havas, szeles, zimankós léleknek precízebb orvossága a meleg, fûszeres bornál.

A forralt (vagyis tehát: melegített) bor receptje ezerféle. Olyan ez az itóka, mint a lecsó vagy a Jóisten: annyiféle, ahányan hiszünk benne.