Victor Hugo

A megvadult ló nem egykönnyen áll meg.

A nő neve legyen kellemes, édesen csengő, sejtelmes; végződjék magánhangzóra, hasonlítson áldó szóra.

A nő ajka mindig tiszta; olyan, mint a folyóvíz, mint a napsugár.

Ahol tisztelik a nőket, ott örvendeznek az istenek; ahol megverik őket, ott kár Istenhez fohászkodni.

A lelket mindig a test veszejti el.

A legszebb alexandrinus sem ér fel egy falás brie-i sajttal.

Élni csak az él, aki megél valahogy.

A nép, kivált a középkori, ugyanaz a társadalomban, mint a gyerek a családban. Az ősi tudatlanság, az erkölcsi és szellemi éretlenség állapotában leledzvén, rá is illik, hogy: ...kegyetlen a gyerek.

Ha egy lány sokat nevet, könnyen kárát vallja; szép fog, könnyes szem.

A süket embernek, ha egy másik sükettel beszél, nincs oka rá, hogy elhallgasson.

Mindegyik országnak van római Szent Péter-temploma. Van Londonnak. Van Pétervárnak. Van Párizsnak, kettő vagy három is. Egy haldokolván ismét gyermeteggé váló, megrokkant nagy mûvészet sivár végrendelete, utolsó motyogása.

Minden eszme, akár vallásos, akár bölcseleti, örök időkig fenn akar maradni; mert ha egy eszme felbolydít egy nemzedéket, a többit is fel akarja bolydítani, azt akarja, hogy nyoma maradjon.

Az építészet is úgy keletkezett, mint akármelyik írás. Ábécének indult. Felállítottak egy követ, ez volt a betû, ahány betû, annyi jel, és minden jelen egy-egy gondolatcsoport, mint oszlopfő az oszlopon. Így tettek az ősi népfajok, mindenütt, egyazon időben, az egész föld kerekén.

Ha sokáig áll, megavasodik a legjobb szalonna is.

Gyakran az anya is azt a gyermekét szereti legjobban, amelyik a legtöbb fájdalmat okozta neki.

Bizonyos pillanatokban a fülnek is szeme nőhet.

A mai Párizsnak (...) nincs egységes arculata. Több század mintagyûjteménye, amelyből a legszebb példányok eltûntek.

Franciaországban az a Tőzsde, ami Görögországban a templom.

A főváros háztetői olyanok, mint a tenger hullámai: fenségesek.

A címer algebra, a címer nyelv annak, aki ért a megfejtéséhez. A középkor második felének egész története meg van írva a címerekben, mint ahogy első felének történetét a román templomok jelképei őrzik. Amazok a hûbériség, ez utóbbiak a papi uralom hieroglifái.