A bölcseleti eszmefuttatások alkalmazásának az a titka, hogy nem szabad elixírszerû hatást várni tőlük. A filozófia nem tabletta. Viszont ennek ellenére is igen megnyugtató tud lenni, és a nyugodt körültekintés már fél megoldás minden kérdésre.

Kapcsolódó idézetek

1. A filozófia nem válaszokból, inkább jó kérdésekből áll.
2. A filozófia tenni tanít, nem beszélni, s arra késztet, hogy mindenki a maga törvénye szerint éljen, hogy élete ne mondjon ellent nyilatkozatainak vagy magának az életnek, hogy minden cselekedete egy színezetû legyen. (...) Mi a bölcsesség? Mindig ugyanazt akarni és ugyanazt nem akarni. Lucius Annaeus Seneca
3. Filozófusnak lenni: ez nem csak annyit jelent, hogy fennkölt gondolataink vannak, vagy iskolát alapítunk, hanem azt, hogy úgy szeretjük a bölcsességet, hogy parancsa szerint egyszerûségben, függetlenségben, nagylelkûségben és bizalomban élünk. Filozófusnak lenni annyit jelent, hogy megoldjuk az életnek egynémely problémáját, nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban. Henry David Thoreau
4. A meditáció célja nem az, hogy ne legyenek gondolatok a fejedben, hanem hogy tudatosabbá válj, amikor egy gondolat felmerül benned. Egyszerûen csak annyit tesz, hogy ítélkezés nélkül figyeled a felbukkanó gondolataidat.
5. A bölcsesség nem mûveltség és nem is tudás, mely a könyvekből oly könnyen megszerezhető. Nem is okosság, ahogy egyesek képzelik és főképpen nem fortély, ahogy a legbutábbak gondolják. A bölcsesség... nem más, mint helyes látás. Mely abban segít minket, nehogy másnak lássék a világ. A bölcsesség képesség, mely nem tanulható. Su-La-Ce
6. A filozófiai fejtegetések közül a fiatalok azoknak örülnek inkább, és azokra hallgatnak a legkészségesebben, amelyek nem látszanak filozofikusnak, de még komolynak sem. Plutarkhosz
7. Ami arra ingerel, hogy minden filozófusra félig bizalmatlanul, félig gunyorosan tekintsek, nem az, hogy az ember újra meg újra rájön, milyen ártalmatlanok is - milyen gyakran és milyen könnyen fognak mellé és tévednek el, egyszóval gyerekességük és gyermetegségük - , hanem hogy nem elég tisztességesen folyik a dolog náluk: miközben mindőjük nagy és erényes lármát csap, mihelyt valaki csak távolról is érinti az igazsághoz való hûség problémáját. Kivétel nélkül úgy állítják be magukat, mintha voltaképpeni vélekedéseiket egy hideg, tiszta, istenként se jobbra, se balra nem tekintő dialektika önfejlődése során fedték volna fel és érték volna el (minden rendû és rangú misztikustól eltérően, akik becsületesebbek náluknál és lükébbek - ezek "inspirációról" beszélnek -): míg alapjában véve valami megelőlegezett tétel az, egy ötlet, egy "sugallat", többnyire egy absztrakttá tett és megrostált szívbéli vágy, amit utólag felkutatott érvekkel védelmeznek. Friedrich Nietzsche
8. A meditáció egy átfogó fogalom, és az én értelmezésemben minden beletartozhat, ami segíti a figyelem összpontosítását, lenyugtatja a gondolatokat, és ellazít. Az a fontos, hogy rendszeresen végezzük, így könnyen be tudunk lépni a meditatív állapotba. Akár még a kötögetés is a meditáció egy formája lehet, egyesek számára pedig annyi is elegendő, hogy csendes egyedüllétben olvasgatnak egy könyvet.
9. Nem szabad megütközni a legképtelenebb elméleten sem. Csak az a kérdés, hogy az elmélet eredményei összhangban vannak-e a kísérletekkel, vagy sem. Az nem fontos, hogy egy elmélet filozófiailag világos-e, könnyû-e a megértése, vagy könnyen el lehet-e képzelni. Richard Feynman
10. Senki sem az eszével boldogul! Boldogulni éppen az ész féken tartásával lehetséges... aki ezt nem tudja, a saját okosságának válik áldozatává. Mert az okosság... nem egyéb, mint élénk, nyugtalan mûködése az elmének, nem egyéb, mint gyors válasz a kérdésekre. Az okosság meggondolatlan és hiú, szívesen tolakszik előre, hogy megmutassa magát. Különbözik mind a bölcsességtől, mind a tudástól. Nem mély, nem józan és nem tiszta. Szeszélyes és veszedelmes, mint a hirtelen támadt szélvihar. Su-La-Ce