A boltban elérhető ünnepedre mûfenyő, azt öltöztesd bármikor, azon lógjon lámpasor! Arra aggass díszeket... Én nyáron is itt leszek! Ha erre jársz, integess, örülj majd, hogy itt lehetsz! Ágaimon kismadár, akit rajtam hinta vár. Egész évben élek én fenyőerdő rejtekén!

Kapcsolódó idézetek

1. Itt marad most a fenyő. Itt marad minálunk. S amíg itt lesz, mindnyájan ünneplőben járunk.
2. "Ha te, én, meg anyám, messze vándorolnánk, Mindenütt megélnénk, boldogok is volnánk. Van madár mindenhol, mely magasba lebben, Úszdogál mindenhol kis hal a vizekben, Mindenütt van szép ház, mindenütt van bőség -" Ábrányi Emil (ifj.)
3. Óh! szép farsang, kedves idő. Elmúlt már az ó-esztendő. Az újban is vigadjanak. Nekem szalonnát adjanak. Ha nincsen a házba, Van a kamarába, Csak egy darab jusson Az én nyársacskámra.
4. Feltétlen legyen a kertben - ha lesz kerted - többféle örökzöld, fenyő és babérmeggy, továbbá olajfûz, orgona, aranyeső, bent pedig hibiszkusz, leánder. (...) Idővel rá fogsz jönni, micsoda hatalmas, felülmúlhatatlan élmény, hogy végre egy élőlény, amelyik nem beszél, ám meghálálja gondoskodó bizalmadat: új hajtást hoz, virágzik neked. Keresztury Tibor
5. Megvagy-e, anyóka, kedves, élsz-e? Élek én is. Most köszöntlek én. Áradjon kis házad ereszére az a mondhatatlan esti fény. Szergej Alekszandrovics Jeszenyin
6. Egy szép csillagos égbolt alkalmasint többet érhet, mint az elmaradt kültéri díszvilágítás, egy az erdőben közösen kötött fenyőágcsokor könnyen pótolhat egy karácsonyfát, és egy őszinte hálaszó vagy egy vers időnként szebb lehet némely ajándéknál is.
7. Ragyoghat a nap az égen; Te sötétben, feketében Látsz mindent, ha bánatod van; Mig, ha kedved lángra lobban, Minden érted van teremtve; Télen is jársz rózsakertbe`; A nap is csak rád ragyog, S kik itt laknak: angyalok. Reviczky Gyula
8. Sötét erdőn leszek kis ház, Mely meleg fénnyel hívogat, Érezd, hogy ha szólok hozzád, Minden szavam simogat. Ismerős Arcok
9. Szeretet ünnepe, Ragyogó karácsony, Nincs nálad áldottabb Ünnep a világon! Míg örömláng gyúl ki Zöld fenyőid árnyán: Ringatózik lelkünk Boldog béke szárnyán. Endrődi Sándor
10. Oly jó szeretni Téged, lengsz, mint illatos rétek, hajad nagy, barna alkony, engedd, hogy betakarjon. Tebenned mindig nyár van, forrásom vagy e tájban, szemed két fényes ablak, engedd, hogy benned lakjak. Csepeli Szabó Béla