A "csalfa" szó mindig édes zene volt fülemnek; mi asszonyok a "szívtelen" után ezt szeretjük a legjobban hallani, kiérdemelni pedig még könnyebb, mint amazt.

Kapcsolódó idézetek

1. Mint az ezüst, akármily kemény tárgyhoz cserdítjük, mindig tiszta, kedves hangot ad; hasonképpen az alapjában jó ember mindig édes szóval jutalmazza meg fáradságunkat. Mindszenty Gedeon
2. A mély gyûlölet szavai majdnem olyan jól estek, mint valamikor azok a másféle szavak. Érdemtelen voltam bár azokra és ezekre is. Nagy, önző kegyetlenséggel kívánom, hogy gyûlöljön tovább is. Még nekem is jól esik és jó hinnem néha, hogy valaki - gyûlöl. Ady Endre
3. Valahol olvastam, hogy anyanyelvünk összes szava közül fülünkben a saját nevünk cseng a legkellemesebben. Moldova György
4. Jó szív után vágyódik az ember, és pedig annyira, hogy kedvesebben fogadja a jó szívet durva szóval, mint a legnyájasabb szót - szív nélkül. Mindszenty Gedeon
5. Édes a hallott dal, de mit a fül meg sem hall, még szebb. John Keats
6. A hallgatózás nagyon kellemes dolog, az ember gyakran hall mulatságos és tanulságos dolgokat. Margaret Mitchell
7. A nő neve legyen kellemes, édesen csengő, sejtelmes; végződjék magánhangzóra, hasonlítson áldó szóra. Victor Hugo
8. Az udvariasság olyan, mint a szép dallam: bármilyen hangszeren játsszuk is, megkap. Gonda Béla
9. A szív rettenetesen szeret a száj szerint szólani. Szólana viszont csak a száj is örömest a szív szerint, úgy régen lakat alatt hordanánk szájunkat. Gotthold Ephraim Lessing
10. Mindig gyûlöltem a vidám zenét. Egy dalban a melankolikus szemszög egyszerûen vidámmá tesz engem. Ville Hermanni Valo