A csoportok javára válik, ha tagjaik beszélnek egymással és tanulnak egymástól, de a túlságosan sok kommunikáció paradox módon ugyanennyire csökkentheti a csoport egészének intelligenciáját.

Kapcsolódó idézetek

1. Azok a csoportok, amelyek túlságosan hasonlítanak egymásra, nehezen fejlődnek tovább, mert mindegyik tag egyre kevesebb új információval áll elő. A homogén csoportok nagyszerûek abban, amit egyébként is jól végeznek, de fokozatosan elvesztik azt a képességüket, hogy alternatívákat vizsgáljanak meg. (...) Ha új tagok kerülnek a szervezetbe, még ha kevésbé tapasztaltak és alkalmasak is, okosabbá teszik a csoportot, egyszerûen azért, mert bármilyen keveset tudnak is, az nem redundáns, hanem új tudás. James Surowiecki
2. Amikor jól megy egy csapatnak, mindent egyszerûbbnek éreznek, és automatikusan egyre jobbak lesznek. De ha sikerül összezavarni őket, csak minimálisan is, meglátod, még inkább összezavarják saját magukat. Fredrik Backman
3. Nem várható el, hogy mindenki mindent megértsen. A tudás egyenlőtlenül oszlik el a társadalomban, kevesen vannak, akik sokat tudnak, és sokan, akik keveset tudnak. (...) Az érzelmi intelligencia viszont egyenletesen oszlik el a társadalomban, akár a félelem, akár a remény érzéseiről van szó. Az a jó kommunikáció, amely a pozitív érzésekre alapozva teremti meg a befogadói közösséget. Csepeli György
4. A machiavelliánus viselkedés lehet nagyon romboló egy kapcsolatban vagy közösségben, de segítheti is a csoport boldogulását, hatékony mûködését, ha a vezető érdekei és a csoport érdekei egybeesnek. És ez nem is olyan ritka. Bereczkei Tamás
5. Beszélgetni sok mindenkivel képes az ember, de hallgatni csak nagyon kevesekkel.
6. A túl intelligens emberek folyton tévednek, de megvannak a kognitív képességeik, hogy bonyolult, akár a tényeknek is ellentmondó magyarázatokat és érveket konstruáljanak, amiket látszólag alá is támasztanak a részrehajlóan kiválogatott és ügyesen értelmezett bizonyítékokkal.
7. Igen sokat lehet nyerni a kommunikáción, ha ügyesen van adagolva - elég igazság ahhoz, hogy az ember hitele megmaradjon, s elég hamisság ahhoz, hogy a lehetőségek nyitva maradjanak. Daniel Dennett
8. A kommunikáció meglehetősen sokféle lehet, mert ugyan azt jelentené alapvetően, hogy egy beszélő és egy hallgató közös kódot használva információkat cserél egymással, ebből fakadóan rendre és több alkalommal meg is változik, fel is cserélődik szerepük, ám nézd el, hogy ez esetben az "alapvetően" talán épp annyit jelent mindössze, hogy "meglehetősen ritkán", alighanem még a legideálisabb beszédhelyzetben is létezik kommunikációs hatalmi hierarchia, konkrétabban meg addig tart a "kommunikáció", míg az erősebb akarja, engedi. Kabai Lóránt
9. Az ember végtelen módon képes kommunikálni, ki jól, ki kevésbé jól. (...) Mégis egy nyelvváltásnál vagy idegen környezetben inkább hallgatunk. Még azon olyan egyszerû önkifejezések is gondot jelentenek, mint a lét, az akarat, a szeretet.
10. Beszélni jó, ha a boldogság áll a beszéd mögött, ha könnyen és elevenen folyik a szó, de mit segíthet az olyan változékony, könnyen félreérthető dolog, mint a szó, ha szerencsétlen az ember? Csak növeli a bajt. Erich Maria Remarque