A férfi a hibás, Ha elbukik a nő: ha már eluntak, S más ölbe ontják, ami a mi kincsünk, Vagy tébolyultan féltékenyek és Kordában tartanak vagy ütnek is, Vagy néha léha módon elverik a pénzünk, Felforr a mi epénk is, szende báj Mellett megfér a bosszú vágya is.

Kapcsolódó idézetek

1. A nők nagyon nagy hibája, hogy fokozatosan oldódnak föl, és később olyan mértékben, úgy ömlesztik rá magukat arra a szerencsétlen férfira, hogy azt elfogja a menekülési ösztön. Mert azt hiszik, hogy most már jogot formálhatnak hozzá, holott akkor kellene magukat leginkább visszafogni. Mezei András
2. Vannak emberek - és asszonyok is - akik túlságosan drágán kénytelenek fizetni minden örömért. Valahogy ellenük esküszik minden, pedig talán nem rosszabbak azoknál, akik büntetlenül követnek el hasonló vagy még nagyobb rosszat. Mintha egynek kéne szenvedni sok más helyett és annyit, hogy az tökéletesen elegendő legyen valamennyinek. Mika Waltari
3. A legtöbben másokat hibáztatunk azokért a dolgokért, amik nem mûködnek az életünkben. A házastársunk a hibás a boldogtalan családi otthon miatt, a főnökünk a hibás a munkahelyi stressz miatt, egy idegen a hibás, amiért forgalmi dugóba kerültünk, és persze a szüleink a hibásak, amiért megrekedtünk. Mindenhol a felelősöket keressük, ez azonban nem más, mint önmagunk mentegetése. Ha másokra kenjük a felelősséget az életünk miatt, biztosan boldogtalanok leszünk, hiszen így csak az áldozatot játsszuk. Robin Sharma
4. Valamennyiünknek megvan az a kis gyengéje, hogy magunk iránt kissé elnézők vagyunk, s inkább valamely felebarátunkat hibáztatjuk, akin aztán kitöltjük a bosszúnkat, például szolgánkat, aki éppen jókor kerül a szemünk elé, vagy alárendelt hivatalnokunkat, a feleségünket, vagy ha más nem akad, akár egy széket, amelyet aztán úgy odavágunk az ajtóhoz, hogy karja, lába, támlája letörik - hadd tudja meg, mi az a harag. Nyikolaj Vasziljevics Gogol
5. Vigyáznunk kell, ha meg akarunk javítani egy szerintünk elromlott férfit. Az érzelmi törődésnek is vannak korlátai. Sokan szeretjük érzelmileg függővé tenni a férfit, azt gondolva, hogy akkor nem fog elhagyni minket. De azt is akarjuk egyben, hogy csakis támasztékként használjanak minket? Szívesebben leszünk a pszichiáterük és az anyjuk egy személyben, ahelyett, hogy a barátnőjük lennénk? Azt akarjuk, hogy a másik csak azért maradjon, mert szereti kiönteni nekünk a szívét? Ennyi kielégítene bárkit? Kötve hiszem.
6. Ha egy férj megcsalja a feleségét, de mondjuk nem annyira, hogy el is akarja hagyni, ott maradna mellette, de az asszonynak fáj, nagyon fáj, mert megsérül a női önérzete. (...) Ha ilyenkor "csak" a nő sérül meg benne, helyre lehet hozni, ha nehezen is. Mert bár első indulatában elítél a megsebzett nő, mégis fölmenthet a benne élő bölcs Ember, aki tudja, hogy a nemi vágyakon túl létezik egy mélyebb szövetség közöttetek, amely nem sérült meg. Ha azonban az Ember sérül meg, akkor nincs tovább. Akkor nincs miről beszélni, mert ez a biztos jele annak, hogy hiányzik a férfi-nő vonzalomnál mélyebb, valódi szeretet. Müller Péter
7. Megszállottak vagyunk, mi, nők a szerelemtébolyban, végtelenül ostobák, és ettől kiszolgáltatottak. Annyira rosszul választunk. Vagy érzelmesen, vagy bölcsen, a kettő együtt ritkán jár. Akit imádunk, annak mindent lehet, akit meg nem, az akár fejre is állhat, szegény, mindegy. Tisza Kata
8. A legkönnyebb a szeretett embert - nőt vagy férfit - felelőssé tenni azért, hogy kapcsolataink kiégnek, elromlanak. Popper Péter
9. Megpróbálta simogatni a jégesőt, feleségül venni az árvizet és szakítani a földrengéssel. Nézd, olvasó: így harcolsz a nőért, amikor szeretnéd; ellene, amikor a tiéd; és szeretnél végül megszabadulni tőle, amikor már rég a tiéd. Még egyszer mondom: a nő erősebb nálad, függetlenül attól, milyen szabadságjogai vannak; erősebb, mert te mindig kívánod őt, ő pedig csak időnként téged. Erősebb nálad, mert szebb és igényesebb. Erősebb nálad, mert te gyöngébb vagy nála. Mert ha ütöd, neked fáj; ha bünteted, te szenvedsz; ha elhagyod, te vagy elhagyott; ha boldoggá teszed, ő lesz boldog, és ha boldogtalanná teszed, te leszel boldogtalan. Aszlányi Károly
10. Az egyenjogúságot hiábavalóan keressük a lábak között. Hiába erőltetik a férfiasodó nők, és a nőiesedő férfiak kificamodott öltözködésükkel, a valamikori gyengébb nem pedig hiába erőlteti fiús hajviselettel, férfiaktól eltanult dohányozhatnékjával, trágárkodásaival. A nő, a génjeibe rótt hirtelen hangulatváltozásoknak köszönhetően, már nem az egyenjogúságért küzd, hanem az uralkodásért, és ilyenkor visszaveszi ősi fegyvereit, nemiségét fitogtatja, a meztelenkedés divatjának hódol, amíg van mit mutatnia, vagy hervadó bájainak idején a sejtetést mûveli, szolgai férfiasságra idomítva ellenfeleit. A felülkerekedés vágya hajtja az ágyban is, uralkodni akar a tétlenségre ítélt férfi fölött. Az odaadó nő helyébe a szeszélyes nő lép és egyre inkább csupa kapkodás az élet. Tar Károly